Az első 1992

Első, hagyományteremtő, hangulatában utolérhetetlen, felejthetetlen kerékpártúrámról írok most nektek. Feketével saját memóriám mélyéből előkapart emlékeim íródtak, ezen később sem változtattam, aztán megkaptam a túráról készült "hajónaplót", az abból vett részletek pirossal betűsek és mind utólag kerültek a szövegbe, zölddel pedig az azt követő kommentárok készültek. Így aztán lehet, hogy nehezebben olvasható a történet, de nekünk, résztvevőknek azt hiszem, mégis, érdekesebb.

A múlt században, sőt a múlt évezredben, 1992-ben történt a dolog, első kerékpártúránk volt, a túrát Z. tervezte, és szervezte, és mivel a csapat nagy volt, előre lefoglaltunk minden szállást, ez a módszer tulajdonképpen bevált, ezért társasággal később is az akkori koncepció szerint jártunk el. Főként Z. verbuválta a csapatot, mely azonban valójában B.B. baráti köréből állt. A túrát lázas készülődés előzte meg, erre jellemző, hogy Z-vel letekertünk Szombathelyről Sümegre és vissza a "főnöki" tandemkerékpárt tesztelni. A csapat magja a három szombathelyi volt: Z., T., és jómagam, a többiek távolról jöttek: Zs. Budapestről, M. Békéscsabáról, G. Jászberényből, J. Debrecenből és A. Szegedről.
0. nap: Szombathely 1992. július 23. csütörtök
Szombathelyen találkozott a társaság, a távolabbról jövők vonattal hozták kerékpárjaikat, A. Szegedről azonban majdnem a fele utat kerékpárral tette meg, és csak a másik felét vonattal. Hogy mennyire kezdő(k) volt(unk), azt az is mutatja, hogy A. csomagja hátizsák volt... Este a következő napi indulás megbeszélése B.B.-nél.
   

1. nap: Szombathely-Mosonmagyaróvár 120 km 112 km
Gyülekezés a legalkalmasabb helyen, nálunk, kertes családi ház, itt átnéztük a kerékpárokat, felgumipókoztuk a csomagokat, A. is kapott egy csomagtartót a hátizsákja számára, hiszen hátizsákkal a háton képtelenség biciklitúrázni. Indulás 9.30. P*-tól. Z* elaludt egy fél órával.  Áttekintettük a tervezett útvonalat a térképen, majd elindultunk a ma (2007-ben) az autós és kamionos forgalom miatt kerékpárral már teljesen járhatatlan, de akkor még kisforgalmú 86-os főúton. Első megállónk Hegyfalu volt, itt megnéztük a templomot, ahol Z-t keresztelték, majd megállapítottuk, hogy a térképünket az indulási ponton hagytuk... Pihenők Hegyfalu, Répcelak (ebéd a mozinál) Jánossomorja, Újudvar ->3 kg kenyér, Móvár ->3 kg kenyér. Móvár: Lajta Turistaszálló keresése. Répcelakon bevásároltunk, és az itt következő, minden kerékpártúrásra vonatkozó elvek szerint jártunk el:
1.Igyál, mielőtt megszomjazol!
2.Egyél, mielőtt megéhezel!
3.Pihenj, mielőtt elfáradsz!
Valahol Páli előtt volt az első defektünk, persze a tandemen, és persze a defektek mindig a hátsókeréken történnek, mert azt nehezebb kiszerelni. Egy defekt általában nem nagy gond, ez sem volt az, így hát hamarosan indultunk tovább és Csorna érintésével és néhány kisebb pihenő közbeiktatásával délutánra meg is érkeztünk Mosonmagyaróvárra. Itt megkerestük az előre lefoglalt szállást, városnézésre már nem maradt erőnk, aznap 120 km-t tekertünk, és ki akartuk pihenni magunk másnapra. Sikerült ellopnunk fél órát a napból. Ő ezért cserébe két és fél órát rabolt el tőlünk. Cserearány romlás. (Ez Z. jegyzete)
   

2. nap: Mosonmagyaróvár-Tata 105 km
Ind: 10.30. 1 órával később. Mi lesz így 2 nap múlva? A városból jó korán reggel indultunk Halászi irányába kiváló hangulatban és nagy lendülettel, ez utóbbit törte meg egy csúnya bukás, J. a tandem mellett tekergetett, beszélgetett, és összeakadt annak utánfutójával, talán még G., és M. is elesett, (G. később esett el, Esztergomnál) az eset után megegyeztünk, hogy menet közben nagyobb haladási fegyelmet kell tartanunk. Móvár és Halászi között H.J. nagy bravúrja. Bár már az utánfutó nem ment keresztül rajtam. (A hajónapló írnoka J.) A lendületet újra felvéve értünk Győrbe, ott valamilyen még működő, vagy már nem működő? házgyár mellett ebédeltünk az útpadkán. Győr - nagy forgalom. Szerencsénkre egy biciklis úriember átvitt minket Győrön. Ebéd Győr határában. Győr - Tata -> dombocskák, csak felmászni volt nehéz rajta. Kilógott a nyelvünk legalábbis nekem. (J.) Bábolnára érve minden vizünk elfogyott, a Mezőgazdasági Kombinát valamelyik üzemében kértünk vizet. Nagyigmánd és Kocs érintésével érkeztünk meg Tatára, ahol az Öreg-tó partján levő kempingben volt a szállásunk. Úgy emlékszem, hogy csak egyszer éjszakáztunk ott, és mivel aznap több mint 100 kilométert tekertünk, nem néztük meg sem a várost, sem a várat, de még talán a tavat sem nagyon. Megkezdődött az olimpia és mi nem tudunk róla semmit.
   

3. nap: Tata-Visegrád 70 km
Tötyi-mötyi! Összepakolunk le a tóhoz, egy faházban reggeli (de nem villás) elindulás 10-30-kor (ismét!) Éppen indultunk volna hegyet mászni, amikor egy jószívű járókelő egy unalmas lapos utat ajánlott nekünk Mi sírtunk, ríttunk, hogy bírjuk ki a a 10 km-re rövidebb nagy-nagy hegyektől mentes terepet. De kibírtuk. Reggeli a tóparton, Z. közben egy kecskével barátkozott össze, irány észak, hamar elértük a 10-es utat, és azt tapasztaltuk, hogy az itteni, Duna menti víz ihatatlan, gusztustalan, záptojásszagú és -ízű. Esztergom előtt G* bicikli eső mutatványa. Ő ügyesebb volt. Na, erre nem emlékeztem. Hamar elértük Esztergomot, itt megnéztük a Bazilikát és a ma (2007-ben) Főszékesegyházi Kincstárnak nevezett kiállítást. Innen a 11-es főúton jutottunk el Visegrádra. Z* nagy jelenete - hisztiparty. (A makrancos hölgy!) Vacsora finom volt.
   

4. nap: Visegrád 0 km
Itt annyi minden történt, hogy az csak egy teljes napba fér bele, tehát valószínűleg egy pihenőnapot tartottunk. Pihenőnap Visegrádon. Kelés 8 körül. Z*-nak még fejlődni kell. Alkalmazkodni más emberekhez ill. az emberek felkeltését gyakorolni. Nem lett volna semmi baj, ha a felkeltési mód toleránsabb és nem ajtóstul/ablakostul jön a házba. Z*, keltettek már téged fel legmélyebb álmodból durván egy pillanat alatt? Próbáld ki!(J.) "Ez egy egyszerű zendülés, amit keményen meg fogunk torolni. Első lépésként megvontam a rumadagját a legénységnek. a vesszőzésen még gondolkozom, de csábítóan hat a lázadókat áthúzatni a hajógerinc alatt." Admiralitás. (Z. jegyzete a történtekhez) Kishajóval átmentünk Nagymarosra, sétáltunk egyet a faluban, képeslapot adtunk fel, majd visszamentünk Visegrádra. Dögmeleg idő. Gyalog felmentünk a fellegvárba, A., G., és még valaki egyenesen felmászott a hegyre, mi többiek a jelzett turistaútvonalon mentünk, de helyenként az is éppen elég meredek volt. (Valójában a vármászás egy nappal később történt.) A nagy kártyaparty. (Tarokk) Z* G*-ka megfogta a huszonegyesemet, igaz, hogy történetesen a partnere voltam, de ez nem von le semmit a játékának az értékéből. Nagyon átgondoltan és profin játszik, de láthatólag nem pontra, csak úgy... Én győztem. (Ez is Z. jegyzete)
                       

5. nap: Visegrád-Budapest 55 km
Felkelés 9.00-kor. (Zoli tanult a tegnapiból és a lányos szoba keltését Zs*-ra bízta.) Reggeli ... Fel a Várba! Hegymászás, várelfoglalás. (lásd. tegnapi leírás.) A 11-es főúton gurultunk le Szentendréig. Többen a társaságból már jártak itt, de pl. én még nem, főleg nekem volt hatalmas élmény. Megnéztük Kovács Margit kerámiáit, Wahorn András festményeit, és még néhány kiállítást. Találkoztunk az akkor még csúcson lévő Torgyán Józseffel,  aki a hatalmas meleg ellenére öltönyben, nyakkendőben sétálgatott a városban, és igazi népvezérként integetett nekünk. (Láttuk még Waszlavik Gazember Lászlót.) Megkíséreltünk bemenni néhány vendéglátóhelyre, de az árak elrettentettek bennünk, ezért aztán tovább vettük az irányt Budapestre. Én akkoriban még nem jártam hetente ide, így aztán már az nagy élmény volt, hogy kerékpárral jutottunk el idáig. Nagy forgalom. Tiltott helyen való biciklizés. Végigmentünk a Budai alsó rakparton, majd a Petőfi-hídon mentünk át Pestre, és egy Kőbányai munkásszállóban foglaltuk el a szállásunkat.
   

6. nap: Budapest-Dunaújváros 75 km
Reggeli nélkül soha nem indulok el sehova. Így aztán a munkásszállóban próbáltam valamit keríteni magamnak, ez egy tejfölös lángos volt. Ezzel a reggelivel indultam el dél felé. Budapesten kerékpározni rossz, már akkor is az volt, túl nagy az autósforgalom. Nagy örömünkre magunk mögött hagytuk Bp-t. Megkerestük az 51-es főutat, azon mentünk dél felé, kompon keltünk át a Dunán úgy értük el  Dunaújvárost. Útvonal: Bp - Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Dömsöd, Dunaújváros. Mai nap balsors-nap. Z*. szemében van valami... Kiskunlacháza - P*. felemáskorlát gyakorlata. Hál Istennek keményfejűnek bizonyult - keményfejűségéről később is tanúbizonyságot mutatott. Kiskunlacházi kocsmárosnő a bunkókirálynő. Kiskunlacházi rendőrök egyszerűen csak hülyék. Á dehogy, csak rendőrök!!! (Z. megjegyzése) A*. hazament (Szegedre). Itt (Dunaújvárosban) egy remek ifjúsági kempingben volt a szállásunk, úgy tudom, ez azóta már nem működik, sajnos. Dunaújváros is tetszett, bár, lehet hogy ebben Z. várost dicsérő beszéde is befolyásolt.
   

7. nap: Dunaújváros-Székesfehérvár 55 km
Z*. észrevette a kontaktlencse hibáját és hazament újért Szombathelyre. Ezen a napon sem kellett megszakadnunk, a távolság nem volt túl nagy, így elég korán értünk Fehérvárra. Ebéd Seregélyes-Szőlőhegyen a járdán egy meggyfa árnyékában. Hogy hol volt a szállásunk, már egyáltalán nem emlékszem. Törökudvarban a szállás (egy járókelő útbaigazítására!) Fürdés, mosás, a Madam szerint csak bugyikát lehet mosni. Megnéztük a belvárost, estig sétáltunk, söröztünk, talán a túra legjobb napja volt, azóta sokat jártam a városban, és az, hogy szeretem, jórészt ezeknek az emlékeknek köszönhető.
8. nap Székesfehérvár - pihenőnap
A*. eljött kocsival G*-ért így elrabolta tőlünk. Érzékeny búcsú. Kajálás után, hogy el ne felejtsük, egy kis biciklizés. Lementünk Velencére. Jók voltunk, így királyunk elvitt minket a strandra. Útvonal: Székesfehérvár, Pákozd, Sukoró, Velence. Strandon: sör + üdítő + tarokk party. Defekt. 5 cm-es repedés (a tandemen, talán a naptól) Ebéd-vacsora: Pákozd, Bella betérő restaurant, meleg étel, hideg ital, sok légy és egy zenegép. 17.30-ra vissza. Városnézés. 11.15 alvás (Darnyi és Egerszegi aranyérmet nyert.)
8. nap 9. nap. Székesfehérvár-Veszprém 48 km
G. és A. otthagyott bennünk, előre tervezetten, a körülményeket a feledés homálya fedi. (Előző nap.) Madam balhézott az ágynemű miatt. Visszatekintve furcsa, hogy akkortájt ilyen kis napi távokat terveztünk, de talán megvolt az oka: a tandem az utánfutóval eléggé nehézkes eszköz volt, M. és jómagam pedig váltó nélküli kontrás biciklivel mentünk. Biciklizés a rekkenő hőségben.!  Sárszentmihály, Berhida, Királyszentistván után miért is? a 8-as főúton értünk be Veszprémbe. Pedig kerékpározni talán már akkor sem lehetett rajta. (Nem, hanem Sóly, Hajmáskér, Gyulafirátót felől, a napló szerint) Kavargás a városban - hegynek le, amikor felfele kellett volna, hogy újra megmásszuk. (sic!) Szállásunk az Állatkert fölött levő kempingben volt, ezért logikusan az Állatkerthez mentünk. Ott azonban közölték, hogy a kempinget csak a nem is tudom milyen úton, valamekkora kerülővel érhetjük el. Hogy ki volt az az ügyes közülünk, már nem tudom, de valamelyikünk elintézte, hogy az állatkert területén át közelíthessük meg a kempinget. De P*. és T*. ráhatására egy ingyenes gyors állatkert szemlében is volt részünk. Szerencsénkre. Jegyet nem kellett vennünk és nem is néztünk se jobbra, se balra, nehogy azt mondják, hogy potyázó állatkert látogatók vagyunk. A szállás kicsi faházikókban volt. Fürdés után levezetőnek egy kis városnézés. Ez is egy szép város. Vacsi és alvás. Lélekben felkészülni a holnapi nagy útra. Szerencse fel!!!
   

9. nap 10. nap Veszprém-Szombathely 134 km 129 km
Felkelés: 6.00. Indulás 7.30 !!! Ez csoda, egyszer el bírunk indulni időben. Ez a nap viszont hosszúra sikerült. Veszprémből Nagyvázsony felé indultunk, és lehet, hogy vasárnap volt, mert az élelmiszer beszerzése gondot jelentett, talán Pulán bosszankodtunk emiatt, de aztán valahogy elértünk Sümegig. Hogy volt-e kedvünk és erőnk felmászni a várba? Azt hiszem, hogy nem, mindenesetre az ebédet a vár alatti füves területen fogyasztottuk el. A 84-es főúton indultunk Jánosháza felé, ma már itt sem bicikliznék. Sárvár környékén a csapat teljesen szétszakadt. Zs. és M. teljesen erejüket vesztették, Z. és T. szintén, utóbbiak erejét a tandem hajtása őrölte fel. Pihenő: ? Sörözés és fagyizás. Én J.-vel remek iramban húztam el a társaságtól, a Z.-től kölcsönkapott kerékpárt szinte széthajtva, remek kondícióban. A váti kocsmában vártuk be a társaságot, itt hallgattuk meg a panaszaikat. És végre Szombathely. A Szombathely táblánál, miként indulásnál, most is fényképeztünk és a túra véget ért. Minden jó, ha vége jó! Aki nem érezte jól magát, magára vessen!
Összegzés: Miként a bevezetőben említettem, ez volt az első, hagyományteremtő, felejthetetlen, hangulatában utolérhetetlen kerékpártúránk. Na ezt most kifejtem. A legtöbbünknek tényleg első volt, ez azonban Z.-re és T.-re nem vonatkozik, ők már próbálkoztak, nem társasággal túrázni. Hagyományteremtő, hiszen azóta szinte minden évben szervezek túrát, vagy, főleg az utóbbi időkben, magam megyek országjáró túrára. Felejthetetlen. Az emlékek fakulnak, de a főbb dolgokra még 15 év távlatából is nagyon jól emlékszem. Utolérhetetlen. Az azutáni túrák között volt jó is, igazán jó, volt rosszabb is, konfliktusokkal terhelt, érdekes és felejthető is, ilyen azonban azóta sem volt és nem is lesz soha. Nem lehet. És ez valahol így van jól.