Svájc 1991

1991 nyarán, annak is, ha jól emlékszem július hónapjában Svájcba utaztam. A körülmények eléggé érdekesek. Tesóm annak idején Svájcban dolgozott mondjuk úgy, hogy szürkén egy svájci-magyar vegyesvállalat alkalmazottjaként. Ő hívta meg a családot egy pár napos svájci kiruccanásra. I. öcsém itthon maradt, ha jól emlékszem még állatokat tartott a család, neki azokat kellett gondoznia.

Akkor már egy Ford Orionunk volt, ilyen színvonalú nyugati autó még nagyon nem volt általános Magyarországon, szóval hazai viszonylatban elég "menők" voltunk, nyugaton azért annyira nem. Na ezzel a járművel utaztunk Svájcba. Az emlékek haloványak. Amik megmaradtak:
Graz mellett egy nagyon hosszú alagút, aminek a használatáért fizetni kellett.
Aztán végig, talán egész Svájcig esett az eső. A svájci határon autópálya matricát kellett vennünk, ami nálunk akkor még ismeretlen fogalom volt. A shopban valamiért töröknek néztek, bizonygatnunk kellett, hogy magyarok vagyunk.
A falu nevére, ahová mentünk, már nem is emlékszem. Egy társasházi lakásban laktunk, az volt testvérem szállása. Talán három napot töltöttünk ott, de minden nap kirándultunk, egy Ford Scorpióval közlekedtünk, amit testvérem arra hétvégére megkapott.


Júliusban hófalak közt a hegyekben

   
Magas hegyek közt

Igen, a hegyek voltak a legemlékezetesebbek, bár néhány városban is jártunk, de már csak Luzernre emlékszem, arra is csak halványan.


Pihenő

A gazdagság már akkor is szembetűnő volt, nemhiába Svájc a világ gazembereinek pénztárosa. De azért szép út volt.
Visszafele Münchenen keresztül jöttünk, a városból semmi mást, csak a betonszegélyes autópálya-rengeteget láttuk. Vagyis csak az maradt meg az emlékeimben.

Epilógus, csak annak, aki már idáig eljutott.
Fontos, ámde személyes momentum a történetben, hogy akkori barátnőm - nem csak ezért, de ezért is - nem sokkal később szakított velem. Utólag fel kell tételeznem, hogy benne volt az is, hogy őt nem vittem magammal erre az útra. Mentség: nem is lett volna rá lehetőségem. Persze itthon maradhattam volna, de ez fel sem merült. Erre csak sok évvel később gondoltam, de korántsem biztos, hogy így volt. Akkoriban még teljesen ártatlan és naiv voltam. Mindenben. Ennyit erről a szakítás-szálról, mert végül is nem erről szólt a történet.