Osztrákok

Rendszerváltás előtt, illetve akkortájt, amikor még nehezen lehetett, gyakran kijártunk a sógorokhoz egy kis bevásárlásra, körülnézésre.
Most, amikor már könnyű, nagyon ritkán megyünk. Ezért még viszonylag kevés osztrák sört tudok bemutatni, mondjuk a választék amúgy sem túlságosan bőséges, vagy csak nekem kevés a rálátásom. Amúgy szerintem az osztrák sörök precíz iparos termékek, hűen tükrözik az osztrák mentalitást. Ezzel együtt többségükből hiányzik valami, a fantázia, az érdekesség és a különlegesség.


Puntigamer 55 pont

Itt van mindjárt egy olyan termék, ami nálunk csak elvétve, vagy sehogy sem kapható.
Das bierige bier, azaz a legsörebb sör.
De nem a legosztrákabb, ugyanis már ez is egy Heineken gyártmány, és ez érződik is rajta. Ha nem lenne ez a csodás Puntigamer doboz, sosem találnám ki, mit iszok, annyira jellegtelen. A doboza viszont szép, a kék alapon jól mutat az oroszlán, meg az osztrák nemzeti szalag.


Steffl 45 pont

A mi népünk csak Stefinek hívja, mert túl sok a mássalhangzó a végén. Szintén egy Heineken termék, Sopronban is gyártják, az osztrák változat mintha jobb lett volna anno, de lehet, hogy csak illúzió. Nem vagyok biztos benne, hogy lehet még kapni ilyet Ausztriában
Nálunk kifejezetten olcsó, ára a Soproni alatt van, talán mert több benne a kukoricadara és kevesebb a komló.
2022-ben újrakóstoltam, egyúttal le is pontoztam 39 pontra, mert a mostanában kóstolt sörökhöz képest kifejezetten kellemetlen volt, szomjoltás céljából ittam, arra megfelelő volt, de egy komlótlan, sörhöz alig hasonlító savanykás lötty, ami a dobozban volt.


Steffl Helles 50 pont

Étkezés mellé egy teljesen normális leöblítő sör, el is felejtettem rákoncentrálni mit iszok. Illeszkedik az osztrák sörvonalhoz, nem jobb és nem rosszabb azoknál. A doboza, ami érdekes volt, a többi Steffl hangsúlyozottan pirosas dobozban van, itt a zöld szín dominál.


Kaiser 46 pont

Egy újabb "osztrák", ami inkább magyar, de még inkább Heineken, szóval teljesen identitászavaros. Címkéje szerint mégis osztrák, ez van rajta ugyanis: Österreichische brau-tradition. Eggyel több pontot kapott, mint a Steffl. Miért? Hát nem azért, mert jobb, vagy ha igen, talán csak ennyivel, pedig valaha ez is egy jó sör volt. Ma már nem az, csak egy sör jellegű készítmény, sokáig tartó, erősen savanykás utóízzel, ami nyári melegben végül is talán nem annyira rossz. Megfigyeléseim szerint a Heineken sok termékét csak a címke segítségével lehet egymástól megkülönböztetni. Ilyenek: ez a Kaiser, a Steffl, az Arany Fácán, az Arany Hordó, az Adambrau, stb.


Zipfer Heller 55 pont

Zipfer sörből többféle is van, úgymint Marzen, Urtyp és Heller alfajok, állítólag az előbbiek jobbak, de mi most az utóbbit kóstoltuk. A márka valamiért rendkívül népszerű barátaim és munkatársaim körében. Magam enyhe kritikával fogadtam e terméket, az értékelést (55) kicsit felülpontozottnak is érzem, de hát az ember tekintettel van barátai véleményére is (néha). Az a bajom vele, hogy bár egy jól elkészített termék, nem igazán különleges, tulajdonképpen inkább egy kicsit túlárazott, de átlagos sörnek érzem, és egyszerűen nem értem, mitől ez az általános lelkesedés. De mivel a többi emberek rajongása folyamatos a márka iránt, itt merülnek fel kétségeim néha, hogy értek-e egyáltalán a sörökhöz.


Zipfer Urtyp 56 pont

Miért érdemel eggyel több pontot, mint a Heller? Csak.
Lehet, hogy egy kicsit tényleg jobb, bár nagy az időkülönbség, amivel kóstoltam őket. A dobozon az áll, hogy természetes komlóból főzve. Lehet. De az is lehet, hogy nem.
Hasonlóan a Hellerhez, ezt is kissé túlárazottnak érzem, bár az is tetszik, hogy bizonyos árszínvonalból nem enged, semmiféle akcióban, nyilván ez is a marketing része.


Edelweis szűretlen világos búzasör 71 pont

Annak ellenére, hogy az osztrák Brau Union gyártja, és a Heineken forgalmazza, ez egy jó kis búzasör. Testes, habos, búzásan zavaros, édes is, savanykás is, természetesen kevésbé keserű, de hát milyen legyen egy búzasör. A Paulaner meg az Erdinger jobb persze, de mindenképpen erős versenyben van velük, viszont azok drágábbak is. Talán furcsa, de nekem a dobozos termék egy fokkal jobbnak tűnik az üvegesnél.


Salzburger Stiegl dobozos 55 pont

A Stiegl, mint márka nekem kicsit újdonság volt, nemrégiben Ausztriában ittam csapolt "Stiglit", az nagyon jól esett, de nem biztos, hogy utólag a helyén tudom értékelni, mert pont nagyon szomjas voltam, kerékpározás közben ez alapállapot. A dobozos változatból hiányzik a csapoltnál tapasztalt frissesség, de lehet, hogy ez nem is elvárható. Korrekt dobozos sör, aminek az osztrák átlagnál kicsit jobb habja és talán teltebb íze van, bár kissé savanyúnak találtam.
Ugyanennek a sörnek egy másik kiszerelése a Salzburger Stiegl 3 decis üvegben, ez  66 pontot kapott. Nem tudom mitől más mint a dobozos, de határozottan jobb, pedig nagyon nem akarom, hogy picit is befolyásoljon a csomagolás. Megvan benne az általam kedvelt, csak paraszt-komlónak nevezett íz. Jó a habja, a színe átlagos, az utóíze, hmm. kicsit meglepő, de ennek is savanykás, mint a dobozos változatnak. 


Stiegl Helles 39 pont

A Stiegl Hell verziója viszont egy nagyon gyenge eresztés. Se színe, se habja, se illata, szerintem komló is alig van benne, ennek megfelelően az íze sem sörös, keserűnek egyáltalán nem mondható. Egy laza nyári üdítőnek jó lehet, csakhogy mi decemberben kóstoltuk, úgyhogy ...


Stiegl Columbus Pale Ale 1492

Nem mondhatni, hogy túl szerények lennének Stiegléknél, a felirat szerint náluk van a "sörfőzés művészete a legmagasabb szinten". Ezt Dr. Heinrich Dieter Kiener aláírása is tanúsítja. Amúgy ez közel áll az igazsághoz, a Stiegl egy kiváló márka, nagyon szeretem, nagyon igényes, jó söröket állítanak elő, ez akkor is igaz, ha a szegény Helles-t csúnyán le is pontoztam. A Columbus egy nagyszerű IPA, amely minden elismert megérdemel. Rosszkor ittam, amikor már nem kellett volna, de még úgy is ki tudta hozni az erényeit. Az 1492-es évszám, nem tudni mire utal. Ekkor fedezte fel Kolumbusz Amerikát, viszont ekkor alapították a Stiegl sörgyárat is.
Ez egy 70 pontos sör, mindenképpen újra kell kóstolnom, ha lehet, jobb körülmények között.


Stiegl Goldbrau

Ahogy megkóstoltam, elsőre ugyanaz a szó jutott eszembe, mint ami már egy régebbi Stiegl kóstolásakor is: parasztkomló!
Goldbrau, vagy nem Goldbrau, a Stieglben megvan ez a lágynak nem igazán nevezhető aroma, de ez biztosít arról, hogy valódi sörről van szó, nem kukoricásról, nem aromásról és szerintem ez így egy "teljesen rendben van típusú sör". A komló íze sem szélsőséges, inkább csak jellegzetes. Ezt a sört nálunk nem, vagy nem nagyon lehet kapni, osztrákéknál sem alsópolcos, de folyamatosan akciózzák. 55 pontot adtam rá.


Ottakringer Helles 47 pont

A tipikus jellegtelen steril osztrák sör, egyenesen Ausztriából. Utálok dobozból sört inni mégis dobozból ittam, kerékpártúrán, mert másra nem volt lehetőség. Ez lehet, hogy némileg befolyásolta az értékelést, de alapvetően nem. Leszögezhetjük tehát, hogy Ottakringert nem a minősége miatt iszunk, csakis az ára miatt.


Ottakringer Wiener Original 77 pont és G'mischtes 67 pont

Az első dobozon egy reklámszlogen található: "markant tipisch", egy marketinges valószínűleg "feltűnően tipikus"-nak fordítaná, én inkábbb "meglepően tipikus"-nak, mert szerintem ez utóbbi a sokkal helytállóbb. Én egyszerűen meglepődtem ezen a sörön. Az Ottakringer számomra mindig is a közepesen aluli, sematikus kategóriát képviselte, de a Wiener Original belépett a prémium kategóriába. Már a "szisszentés" előtt is volt egy olyan érzésem, hogy jó sört töltök ki a dobozból, a kellemesen tartós hab leülte után alig vártam, hogy hozzáférjek a sörhöz. És tényleg meglepődtem, nem tudom, mivel komlózzák ezt a sört, de kijön belőle egy olyasvalami, vagy jobb életérzés, amit csak a jobb cseh sörök fogyasztásánál tapasztaltam.
És még csak nem is olyan drága, a jelenlegi borzalmasan rossz forintárfolyam mellett is (2019) háromszáz forint alatti áron vehető akciósan. Sajnos, egyelőre csak Ausztriában.
A G'mischtes egy Dunkel jellegű félbarna sör, vagy ahogy a nevéből is látszik, valamilyen kevert sör, talán házasítás lehet. Nálunk ez nem gyakori, de tőlünk nyugatabbra előfordul néha. Ahogy ikertestvére, ő is a prémium kategóriát képviseli. Kicsit kevesebb pontot kapott, mert talán egy kicsit lehetne több ízt adni bele, de ami van, az tetszik. A színe pedig egyszerűen kifogástalan.


Kühles Blondes

Azért amikor egy osztrák Aldiban, azaz, bocsánat, Hofferben felfedeztem a Kühles Blondest, magyarra fordítva a Menő Szőkét, nem álltam távol attól, hogy otthagyjam, ugyan nem volt drága, de a jó árért többet is kellett vennem belőle, ám felfedeztem, hogy ez valójában egy valamilyen Ottakringer és mint ilyen, akár jó is lehet, így nagy duzzogva, de megvettem. És nem bántam meg. A "szőke" jelző eléggé találó, ez egy kifejezetten világos színű sör. Viszont ha a habjára értették, akkor is, mert egy dobozos sörökre nem túl jellemzően, jobban mondva velük ellentétben, (ebbe a mondatba most kicsit belecsavarodtam) nagyon szép habot ad. Az íze nem túl komlós, nem túl keserű, inkább ennek ellenkezője, kellemes és lágy, kissé talán édeskés is és nagyon enyhén citrosus, emiatt akár szép rajongótábora is lehet, hiszen például velem ellentétben nem mindenki szereti a komlósan keserű söröket. Vannak időszakok, amikor kifejezetten nem kívánom a sör keserűségét. Ilyenkor a Kühles Blodes egy nagyon jó választás. Nehezen tudtam eldönteni, ezek után mennyit is adjak neki, hiszen az általam ideálisnak tartott sörtípustól nagyon messze áll. Mégis, az egyedisége miatt 70 pontra értékeltem és egyáltalán nem az alacsony ára miatt.


Gösser Marzen 48 pont

A Gösser nekem mindig a jó osztrák sör prototípusa volt, egy igazi etalon. Ehhez képest a Marzen kicsit csalódás, mármint az elvárásokhoz képest. Pedig ez a doboz osztrákabb már nem is lehetne, hiszen egyenesen Ausztriából származik. A doboza ugyan nagyon kelleti magát, azonban kitöltés után a csekély hab is hamar elillan, sohasem győzöm eléggé hangsúlyozni, mennyire szükséges, hogy egy jó sörnek jó habja is kell, hogy legyen, na ennek nincsen. Amúgy magával a sörrel nincs különösebb probléma, szépen illeszkedik a kissé sablonos, ámde unalmas osztrák trendbe.


Gösser Premium

Visszatekintve érdekes, hogy az osztrák gyártású Marzen (lásd eggyel feljebb) annak idején miért nem jött be. Ahhoz képest a 2023-as évjáratú, Sopronban gyártott magyar, heinekenes Gösser Premium egy kellemes csalódás lett. Azt kell mondjam (írjam ...), rég ittam ennyire korrekt, letisztult, sallangmentes kommersz sört. A kommersz sörökkel ugyanis utóbbi időben az a bajom, még a jobb nevű gyártók esetében is, hogy a kézművesek árnyékában könnyen fedezek fel bennük mindenféle hibákat, kellemetlenségeket. A Gösser Premiumnál nem volt ilyen, és a manapság tapasztalható erősen inflálódott sörökhöz képest jó áron is vettem, ezért így összességében megérdemli a 65 pontot.


Gösser Zwickl Dunkel 50 pont

Meglepő csatos üveges, kissé archaikus, de elegáns kiszerelésben találtam a haracsonyi Spárban ez a "teljesen natúrsört" (szabadfordítás). Színe sötétebb, nem annyira félbarnába hajló, mint inkább zavarosan sötét, habja mérsékelt. Kóstoláskor azonnal érezhető, hogy ez nem egy átlagos sörszerű sör, nagyon furcsa, de nem igazán lehet érezni, hogy mitől. Van ebben minden, árpa, búza, rozs, élesztő. Az ízek mégis kevésbé harmonikus módon állnak össze, van benne valami nem édes, de határozott virágmézszerű aroma is, ez egyáltalán nem jó, nem illeszkedik a sörhöz, vagy csak nem megszokott, de azt hiszem, nem is akarom megszokni. Mindenképpen egy sörkülönlegesség, de a szónak a rosszabbik értelmében.


Schwechater 46 pont

Schwechater - recht hat er (igaza van). Teljesen átlagos (vagy inkább tipikus?) tulajdonságokkal rendelkező, de alacsony árfekvésen tartott sör, ez ugye azt jelenti, hogy nagyon jó vétel. Habár nincsenek kiemelkedő ízei, mégsem okoz soha csalódást.  "Magyar" vonatkozású szál a történetben, hogy a sörgyárat Dreher Antal alapította, ezért a sört hívhatnám az osztrák Kőbányai-nak is. Ezzel nem lealacsonyítani akarom a Schwechatert, hiszen utóbbi időben már a Kőbányai sem minősíthető annyira proli sörnek, mint régen, az árakat viszont érdemes összehasonlítani, sajnos általában a Schwechater az olcsóbb. 

       
Sörök Murauból I.

       
Sörök Murauból II.

Egy augusztusi estén pedig összegyűltünk a baráti társasággal osztrák és belga söröket kóstolni. Ez nagy örömömre szolgált, köszönet érte, hogy én is ott lehettem. A szeánsz csak félsikert hozott, ugyanis a belga sörökig már nem jutottunk el, hiszen ez azért nem a lelkes alkoholisták gyülekezete volt. Viszont az osztrák söröket sikerült maradéktalanul kivégeznünk, azazhogy végigkóstolnunk.
Ezek a sörök egy muraui sörfőzdéből származtak, külön-külön értékelésükre már nincs módom, mert már elhalványultak azok a nyárvégi kellemes emlékek.
Én általában azt gondolom, hogy egy-egy sörfőzde különböző termékei hasonló színvonalat, ízvilágot és filozófiát képviselnek. Úgy érzem, ez az elméletem a muraui sörök esetében fényes igazolást nyert. Én eddig általában csak a kommersz osztrák söröket kóstoltam, a muraui sörök kicsivel azon felül állnak és nagyon is illeszkednek az osztrák trendbe, tehát hogy legyen minden kellemesen tökéletes, de ne legyen kihívó, ne legyen bántó. Ezek a sörök lágyak és simulékonyak, bárki által fogyaszthatóak, valójában nem lehet belekötni semmibe. Épp ezért igazából annyira nem is "érdekesek", persze, ez most talán rosszul hangzik kissé ... A vélemények erősen megoszlottak, nekem a Marzen és a Pils ízlett leginkább, a 11/11 és a Schwarzenberg's Black Hill söröknek tetszett a dizájnja, viszont a búzasörrel és a Dunkellel nem igazán voltam elégedett. Most külön nem is pontozom egyiket sem, összességeben az 55-65 pontos kategóriába sorolnám őket.


Falco Brew

Hú, de rég ittam osztrák söröket! Vagy rég nem. Azért a koronavírus-válság betett ennek, de nagyon. A Falco sör fekete-sárga. Teljesen biztos, hogy ennek semmi köze a szombathelyi Falco kosárlabda csapatához, akiknek a színe szintén fekete-sárga, és 2022-ben ismét bajnokok lettek, ezúton is gratulálunk nekik, de azért ez akkor is jól néz ki, mint színösszeállítás. A sört az Ottakringer gyártotta, Falco, az osztrák rock zenész, eredeti nevén Johann Hölzel születésének hatvanötödik évfordulójára. Azaz Falco idén, 2022-ben lenne 65 éves. De nem lett, mert 1998-ban a Dominikai Köztársaságban halálos autóbalesetet szenvedett, vérében rendkívül magas alkoholszintet mértek. Ezért is kicsit vicces, vagy inkább nagyon is groteszk, hogy emlékére az Ottakringer egy sört adott ki, ami ugye egy alkoholos ital, igaz, ha Falco a sörnél marad, talán nem vált volna masszív alkoholistává, no mindegy, éljen és virágozzon a marketing és az üzlet. A sört én is megvettem, valójában nem Falco miatt, hanem mert igazán remek akció volt rá Ausztriában és nem bántam meg. Ez egy tipikus osztrák sör, az osztrákok a precizitásukról, meg a rendszeretetükről híresek és ez a sör pont ilyen. Nem biztos, hogy mindig ízlene, de két rendkívül jó IPA sör között ittam. Az első a Ceylon Buddy Dupla IPA, a második a Stiegl Columbus Pale Ale 1492 IPA volt. Tehát még egyszer, a Falco a két kiváló sör közé esett. A Stiegl-ről majd írok, egy igazán kiváló IPA, de valahogy nem esett igazán jól a Falco után.
Így hát aznap valamiért a Falco Brew sört éreztem a legkellemesebbnek, sajnálom kedves sörrajongók és sörfanok, pont ilyen napom volt. Nem biztos, hogy a három közül ez a legjobb sör, sőt, biztosan nem az. De adott pillanatban ez a sör adta a legkellemesebb érzést és ez minden mást maga mögött hagyott. Köszönjük, Falco, szuper voltál ismét! 90 pont!


Turbobier Hell & Turbo

Osztrák sör, fekete-sárga, mint a Falco Brew és egyébként is hasonlít rá, mint ahogy az osztrák sörök általában egymásra, náluk az a módi dívik, hogy nem, vagy nagyon kilógni a sörből, bocsánat sorból. Lehetne Ottakringer is, mint a Falco, de nem az, a Pogo's Empire GmbH nevű bécsi cég terméke, a doboz kreatívabb, mint a benne levő sör, de amúgy teljesen rendben van. Összességében jó áron jó sört ittam, 65 pontot kapott. Most kérdezhetnéd, ha olyan, mint a Falco, akkor miért csak ennyit? Hja kérem, a Falco sem 90 pontos sör, de annyira jó pillanatban ittam, szóval inkább csak szerencséje volt.


A Hirter meg a Zwettler

A Hirter Privat Pils egy nem osztrákos osztrák sör. Inkább olyan csehes. Micheldorfban gyártják, ilyen nevű településből több is van, a miénk Klagenfurttól kábé harminc kilométernyire, nagyjából északi irányban található. Az üveg és a címke megpróbál kissé régies lenni, ez többé-kevésbé sikerül is, de azért annyira nem. A sör szép sárga, akárcsak a címke. Habja nincs túl sok, íze arrogánsabb, mint a megszokott osztrák sörök, erre mondtam, hogy kissé csehes, de valójában ez sem igaz. Kicsit savanykás. Azt hiszem, nem lesz a kedvencem, 49 pontra értékeltem.
Zwettl városa, ahol a Zwettler sört gyártják, Alsó-Ausztriában található. A cseh határtól nem túl messze van, vagy magyarabbul fogalmazva nincs túl messze, ezért magyar szemmel nehezen érthető, hogy Ausztria északi, tehát térképen nézve fenti részét miért hívják Alsó-Ausztriának, de most ezt nem is gondolom tovább, mert igazából mindegy, ez nem a földrajz tanszék, ez az írás a sörökről szól. A Zwettler Export Lager egy hallatlanul egyszerű csomagolású, abszolút minimál dizájnú termék. Elsőre azt gondolhatnánk róla, hogy valami szar alsópolcos cucc. És az is, legalábbis az ára szerint és osztrák viszonylatban. Próbáltam valami hozzá mérhető magyar terméket keresni, de egyszerűen nem ment, hasonló magyar sör nincs. Ez egy tipikus osztrák sör. Nem bántó, igaz, nem is túl érdekes. De annyira korrekt, hogy a valószínűleg ügyvezető Karl Schwarz úr a címkén is aláírását adta hozzá. Én meg 69 pontot, mert ez egy nagyon jó sör, ugye nincs több kérdés?
Azt nem figyeltem meg eddig, de mindkét sörre rá van írva, hogy "hőtől védve tárolandó". Na, kérdezem én, ki az, aki a sört meleg helyen tárolja. Vagy nem szabad forró autóban hagyni, ahogy a gyerekeket sem? Ja, az lehet ...


Landgraf sörök

A Landgrafok eléggé igénytelen sörök, ez első látásra lerí a dobozokról, ezt az árcédula is mutatja, akció nélkül is olcsók, ja igen, Ausztriából származnak. 

Három sör, zöld
Landgraf Märzen Premium. Na ez azé', azé' ez má'! Nem is olyan rossz. Prémium, mondja magáról, hát attól azért még messze van! A Märzen, mint sörfajta, nálunk egyáltalán nem elterjedt, inkább az osztrák és német vonalra jellemző. Kicsit erősebb és sötétebb sörök szoktak lenni, a Landgraf Märzen ennek NEM megfelelően nem elég sötét és csak 5 %-os alkoholtartalmú. Viszont ízre teljesen rendben van, még egy kánikulai hőségben is, mert nem túl keserű. Már írtam, túl melegben nem nagyon jók a keserű sörök. Ha valamiért nem vennék még egyszer, az csak a doboz, ennyire béna dobozból ugyanis nem jó kiönteni a sört. Dizájn, dizájn, dizájn! Na jó, 53 pontot adok rá mégis.

Három sör, piros
Landgraf Schank Bier - Biergenuss aus Österreich. Azaz magyarul "bár" sör - sörélvezet Ausztriából. Na nem, ez nem egy nagy élvezet. Arra jöttem rá, pont mikor ezt az egyébként nem nagy sört szisszentettem, hogy ilyen kánikulai melegben (2022 nyara volt) nem igazán jó nagy söröket inni. Nem jó a keserű IPA, ami amúgy a kedvencem. Ahhoz hidegebb idő kell, melegben még egy ilyen polcokalja, osztrák viszonylatban is gyenge sör is jobb. Amúgy sápadtka, viszont van némi habja is. Az osztrák sörök általában kellemesek, erre még ez sem igaz, magyar diszkontokban is lehet ehhez hasonló ócskaságot kapni, ezért a sörért teljesen felesleges Ausztriába menni és eurót költeni. De most nem esett rosszul, meg hát a meleg ugye, ezért, csakis ezért kapta meg a 29 pontot.

Három sör, kék
Alkoholfrei biergenuss, vagyis alkoholmentes sörélvezet, mondja magáról. Hát nem az. Ez egy annyira szar alkoholmentes, hogy barátommal ketten sem tudtuk meginni az egy doboz sört, már bocs, hogy sörnek nevezem ezt a valamit. Először kissé édeskés, később a keserűbb utóíz mutatja, hogy talán komlót is tartalmaz, ez utóbbi erősíti némileg a sör jelleget. Ennek a leírásnak az alkoholmentesek között lenne a helye, de olyan jól mutat egymás mellett a három színes doboz ... Lehet, hogy jobb körülmények között kaphatott volna több pontot is, de most csak 9-et adtam rá. Tényleg borzasztó volt, viszont utólag eszembe jutott egy jobb jellemzés, ami talán pontosabb is, ez egy rossz technológiával készült, erőltetetten alkoholmentes sörképződmény.


Schladminger Marzen

Tipikus osztrák sör, a sör névadója, Schladming városa a világhírű Hallstatt-tól 20 kilométernyire délre található. Az üveg visszafogott, egyszerű, a sör összetevői teljesen hagyományosak, ezekből az alapanyagokból talán tényleg nem lehet egy unikumot megalkotni, de valószínűleg nem is ez volt a cél. Az átlagos osztrák minőséget én is átlagos pontszámmal jutalmaztam, azaz 50 pontot kapott, még ama negatívum ellenére is, hogy a cég honlapja nem elérhető, vagyis az értékelés idején nem volt az, de próbálkozzatok, később hátha: schladmingerbier.at.


Schladminger Schnee Weiße

Avagy schladmingi Hófehérke, szabadfordításban. Búzasör, esztétikus üvegben. Kevés habbal indul, aztán egy zavaros seszínű "lötty" lesz belőle. Ez még alapjában véve megfelel a búzasörről alkotott elképzeléseimnek. Először ízre is jó, bár talán túlságosan élesztős, talán a színe is ettől ilyen lehangoló. Utóíze kissé citrososnak tűnik. Nem a legjobb mégsem. A honlapjuk továbbra sem elérhető, ez azért nem túl bizalomgerjesztő. 51 pont, ennyivel jobb a Marzen-nél.


Pittinger Schankbier és Marzen

A Schankbier (csapolt sör), rossz névválasztás, hiszen ez egy dobozos sör, egyáltalán nem csapolt, szerintem sehol sem, megnézném én a sörözőt, ahol Pittingert csapolnak! Ez a márka egy spáros osztrák diszkontsör, amit a teljesen igénytelen (vagy pénztelen?) néprétegek számára fejlesztettek ki. Ez amúgy a dobozon is látszik, ezen felül vicces, hogy volt képük ráírni, hogy az 1516-os tisztasági törvény szerint főzött sör. Ennek a törvénynek napjainkban semmi értelme, hiszen még akkor készült, amikor a népélelmezés szempontjából létfontosságú volt, hogy búzából csak kenyeret lehessen sütni, és ne lehessen belőle sört főzni. Lehet, hogy nemsokára megint így lesz, de most nincs így. Bontáskor habzik azért, viszont az íze bántóan édeskés. Miért édeskés? Ez így borzasztó. Kedves olvasó, ha meglátsz egy Pittinger Schanbier-t, menekülj, NE vegyél ilyen szart! Nekem legalábbis ez volt az első és utolsó Pittinger Schankbier-em. 7 pontot bírtam rá adni, de lehet, hogy kicsit túlpontoztam.

A Marzen egy Prémium Export sör és bár csak kicsivel volt drágább a Schankbier-nél, azt gondoltam, hogy sokkal jobb lesz. Hát, jobb, de nem sokkal. Sötétebb, teltebb, vastagabb, de eeeezz (sic!) nem prémium. 33 pont, a Pittinger pedig egy felejtős sör.


Pittingerék világos búzája

A Pittingernek az az egy szerencséje, hogy a búzasört nagyon nehéz elb...szni. Lehet hogy el lehet, de nem nagyon lehet érezni, hogy ezt megtörténik, mert a búzasör, az búzasör. Nem túlságosan nagy reményekkel szisszentettem ezt a dobozt és tényleg lehet, hogy Pittingerék ebből a sörből is minden minőségi alapanyagot kispároltak (szóvicc, mivel a Sparban vettem!) de ez egy teljesen rendben lévő sör, legalábbis annak tűnik. Meg is kapta érte az átlagos söröknek járó 50 pontot.


Wieselburger Gold

Látókörkiszélesítés: Az osztrák élelmiszerdiszkontokban minden hétvégén van sörakció, mert az osztrákok, bár jól megy nekik, mégiscsak egy spórolós faj(ta) és be nem tennék a lábukat olyan áruházba, ahol nincs valamilyen hétvégi akció, lásd fenn. Viszont a rendet kedvelik, a szokatlan dolgokat azonban nem, ezért rendszeresen ugyanazok a sörfajták akciósak, még véletlenül sem mások. Ezek a márkák a Puntigamer, a Schwechater és a ... Wieselburger Gold. Ezeket a söröket kár is akción kívül megvenni, szerintem az akciós ár az alapár, az azon kívüli meg az extraprofitos ár. Ebből következik, hogy a Wieselburger Gold egy osztrák alapsör, ennél többet kár várni tőle, viszont az elvárásokat szépen lehozza, egy kellemes típusos osztrák sör, pont 50 pontra értékelhető, viszont több betűt nem fogok koptatni miatt a billentyűzetemen.


Gletscher sörök az osztrák Lidlből

Lehetnének diszkontsörök is, mert valószínűleg azok, de annyira büszkén vállalják be osztrák mivoltukat, hogy akkor tessék, úgy kell nektek! - mondtam és ide tettem őket. Árban közel verhetetlenek, a nagyjából fél eurós árukkal. A dobozuk írtó gagyi, vállalhatatlanul ízléstelen, de legalább egységes. Egy Egger nevű cég gyártja a terméket, lehet, hogy ez ugyanaz, aki az Egger sört is gyártja, de lehet, hogy nem ugyanaz, ezt nem sikerült kiderítenem, igaz nagyon nem is erőltettem meg magam.
Először a Schankbier nevű 4,2 %-os készítményt kóstoltam. Azt hiszem az osztrák elvárásoknak tökéletesen megfelel, semennyire sem bántó, semennyire sem keserű. Nekem viszont más elvárásaim vannak, egy sör legyen sör. Vannak ráutaló jelek, hogy ez is az, csakhát. 37 pontot kapott, de inkább csak a kellemes ára miatt.
Az Alkoholfrei nevű alkoholmentes viszont nagyon rossz, ma már sokkal jobb technológiákkal gyártanak alkoholmentes söröket, amelyek élményben közelítenek a normál sörökhöz. Ez nem ilyen termék, ezért is kapott csak 15 pontot. A Marzen ebben az occsó kategóriában jobb szokott lenni, de a Gletschernek (vagy Eggernek?) valahogy nem sikerült nagyot alkotnia. Gondolni való volt, hogy ennyi pénzért nem fogok jó söröket kapni és ez így is lett. Nincs is nagyon kedvem értékelni, de ha már egyszer ... 30 pont.


Thalheim Pils

Kis üveges sör, egy kis gyártótól, így lehetne akár kézműves is. Szerény hab keletkezik kiöntéskor és a sör színe is sápadtka. Ez előrevetíti, hogy nem lesz túlkomlózva és nem lett, az osztrákok még egy Pils esetében sem szeretik a keserű ízeket, pedig az egy sörnél nem hátrány. Finom, vagy inkább kifinomult, lágy íze van, nem mondanám savanykásnak sem. Sör, ahogy az osztrákok szeretik. Meg néha én is. 66 pont.