Horvátok

Régen, amikor Horvátországba jártunk, két bajunk volt a horvát sörökkel. Egyik volt az ár, drágák voltak a mi söreinkhez képest és nemcsak a tengerparton. Másik pedig az, hogy legtöbb helyen kétféle sört lehetett kapni, Ozujsko-t meg Karlovacko-t. Meg persze még egykét féle mást is, de azok abszolút jellegtelenek voltak.
Mára (2022-re) ez a helyzet megváltozott, nemrégiben Zapresić-ben jártam, ez egy Zábráb melletti teljesen jellegtelen kisváros de a sörválaszték fantasztikus. Tesztelési céllal hoztam onnan pár dobozzal és üveggel, hozhattam volna persze sokkal többet is, de majd legközelebb.

Több helyen is megjegyeztem már, hogy a déli országok általában nem igazán tudnak jó söröket készíteni. Azért ez így nem teljesen igaz, a szlovén komlókultúráról már tettem említést, viszont például a horvát Ozujsko egy teljesen vállalható és szerethető sör. Itt van például egy PET palackos Ozujsko meg a kritikája még 2018-ból:
Előtte egy megjegyzés: A horvátok sok mássalhangzóra tesznek különböző ékezeteket, amit sajnos a böngészők nem feltétlenül támogatnak, így minden mássalhangzót ékezet nélkül írok, bocs.


Ozujsko 58 pont (1 literes PET)

Azt nem mondanám, hogy minden részletre odafigyelően igényes, mert, miként a képen látható, literes, sőt (mordizomadta!) kétliteres PET palackban is forgalmazzák, de hát  ha ezt a kiváló cseh Krusovice megteheti, akkor az Ozujsko miért ne tehetné, de említhetném Békésszentadrást, amelyről mindenkinek az igazi kézműves sörök jutnak eszébe, nos, ők is adnak el PET palackban sört, igaz, helyben kimérve. Viszont vannak márkák, amelyeket soha nem fogunk látni PET-ben, mert úgy gondolják, ezzel lealacsonyítják magukat, más termékek meg inkább abban jelennek meg.
Ez a gondolatmenetet azzal fejezem be, hogy nem gondolom, hogy a PET, mint olyan, egy szintmérő lehetne, visszatérve az Ozujskóra, szerintem ez a legjobb horvát kommersz sör, a kicsit magas árfekvésen kívül nincs olyan hibája ami miatt ne lenne kívánatos.

És akkor jönnenek a 2022-es "eredmények":


Ozujsko Legendarno és Starocesko Svijetlo Lager

Az Ozujsko Legendarno, magyarul a legendás Ozujsko, a gazdag ízű, kiváló három malátás láger, amit 130 éve főznek, ennyi derül ki a dobozról. Az Ozujko honlapja echte horvát nyelvű, így nem könnyű rajta navigálni, viszont a Legendát nem is lehet megtalálni a készítmények között. Az Ozujskót, mint márkát állítólag 130 éve, azaz 1892 óta jegyzik, hosszú idő, de ez alatt sem sikerült habos sört rittyenteni az Ozujkonak, vagy ha igen, az nem a Legenda, mert ez egy nem túl erős tucatsör, minimális hab nélkül, jellegtelen ízzel, átlagosnál kissé sötétebb, de még nem sötét színben. Hagyományos alapanyagokból készült, tehát árpából, árpamalátából és komlóból. Ez utóbbi nem lehet túl nagy minőség, mint ahogy sör sem az. Csalódás volt, a szép doboz és a név többet ígért, de maradt az ígéret. Értékelés: 39 pont.
A Starocesko, magyarra átfordítva Régicseh, huhhh! egy sima lágersör, olyannyira átlagos, hogy meg nem mondanád, melyik országból származik, tényleg lehetne akár cseh is, alkoholtartalma 4,8 %, színe átlagos, habja átlag alatti és gyorsan eltűnő. Sokszor a sörözés hangulatát maga a doboz adja amelyből kitöltjük a nedűt, ezért értékelem többre a vakteszteket. Ez a doboz nem rossz, de annyira nem is jó, kissé archaikus, modernnek semmiképpen nem mondható, de hogy az a madár mi akar lenni, olyan, mintha egy gólya lenne űrhajósruhában sörözés közben. Vagy egy daru, mert a sört a daruvári sörgyárban készítik. 50 pontot kapott.


Muraközi és Fekete királynő (magyarra fordítva)

Medimursko, vagyis Muraközi, de ez nem ló, hanem sör!
A címkén szöveg, amit ilyetén formán magyarítottam:
"Muraközi jóképű legények, bő gatyában, világos csizmában, hozzáillő fekete mellényben".
Tényleg egy olyasmi ember van a képen, kaszával a kezében "de ez még nem a halál". Inkább egy arató paraszt. Viszont rámás csizmában még régen sem szoktak kaszálni a parasztok, ez teljesen biztos. Sajnos ő jobbról maradt le a képről, a kétökrös szekér meg balról, mert a címke olyan hosszú, mint a Feszty-körkép. Na jó, annyira azért nem.
A sör Csáktornyán készült a Jóképű Srácok (Lepi Decki, LD) sörfőzdéjében.
A sör viszont jó.
Azt nem lehetne mondani, hogy nagyon túl lenne komlózva, viszont van egy kellemes virágos vagy gyümölcsös illata és talán íze is. Azt gondolom, hogy Jóképű Srácok valamit konyítanak a sörfőzéshez, meg is adom erre a termékükre az 59 pontot.
Crna kraljica fekete sör, azaz inkább barna, ezt biztos ami biztos, azért ráírták németül is, vajon miért? Medvedgradban készül, azt hiszem a város nem igazán erről híres, inkább a szép helyen és jó állapotban lévő váráról. Medvevár? A címkén található maga a Fekete Királynő és egy madár, talán holló, de lehet hogy sas, esetleg vadászsólyom, nem vagyok ornitológus, meg a rajz sem egy anatómiai remekmű, na meg a felirat szabad fordításban, tehát hogy
"a Fekete Királynő egy érzéki fekete láger, jellegzetes aromával a sötét, pörkölt malátához képest. A Fekete Királynőt fogyasztás előtt legfeljebb (vagy legalább?) 60 napig érlelik, hogy teljes és gazdag ízt érjenek el. Nevét Medvedgrad legendás, kegyetlen és gyönyörű uralkodójáról kapta, akinek veszélyes hollója félelmet keltett a medvedgradi jobbágyok között. Vagy inkább körében.
A Medvedgrad Sörgyár 1994 óta gyárt kiváló minőségű söröket amelyek ízükkel, illatukkal és színük teltségével ragadnak meg.
Valamennyi sörünk szűretlen, tartósítószer és helyettesítő anyagok nélkül a legjobb természetes alapanyagokból, modern technológia segítségével, de hagyományos módon készül. Elkötelezzetek vagyunk a minőségi fegyelem mellett a gyártás minden lépésében, hogy kiváló sörélményt biztosítsunk Önnek."
Nagyon jó szöveg és újfent bizonyítást nyert, hogy a sikeres sörgyártás és értékesítés nagyrészben marketing függvénye, amellett, hogy persze, hogy ócska sört még jó marketinggel sem lehet eladni.
Ez a sör egy átlagosnak mondható barna sör, amolyan tizenkettő egy tucat, értékelésem szerint pedig 50 pontot kap.


Eszéki fekete-fehér

Az először kóstolt fekete dobozos Osijecko barna iránt, hát most nem az, hogy elvárásaim voltak, hogyne lettek volna, de azért nem voltak túl nagyok azok az elvárások. És még ezekhez képest is egy nagy csalódás volt ez a sör, nuku hab, ennél még egy kóla is jobban habzik, semmilyen íz, igaz, legalább nem bántó, és a végén néztem meg a doboz feliratait, érdekes, hogy magyar felirat is található rajta, eszerint a sör kukoricát is tartalmaz, ami azért barna sörök tekintetében egy igazi unikum, nem is csoda, hogy ennyire szar, talán még az olcsó polcok alja diszkontsöröknél is gyengébb. 15 pontot kapott és nem csak a kukorica miatt.
Ezek után a világos Osijeckót már nem is mertem bevinni a társaságba, barátokat kukoricás sörrel kínálni sértésszámba megy mifelénk, viszont egy sörtesztelő mindent megtesz a nagy cél érdekében, eszerint, ha nem is lehet megkóstolni a világ összes sörét, de törekedni kell rá. Az Osijeckót állítólag már 350 éve  gyártják - ezeken a kamu szövegeken mindig kiakadok - feltételezhetően akkoriban még nem alumínium dobozban forgalmazták, hiszen magát az alumíniumot csak alig több mint kétszáz éve gyártják.
A sör, milyen is lehetett volna, pocsék volt, amit kukoricával "turbóznak fel", azok a sörök ilyenek általában, vagy mindig. Nyilván van erre a fajta sörre is egy kereslet, amit az árérzékenység generál, de ebben a történetben én nem veszek részt. Csak a szép arany-fehér doboz miatt dobok rá 30 pontot, de ha sörökről van szó, akkor azt mondom, velem ne kukoricázz!
Amúgy szerintem tök jók ezek a dobozok, nagyon nagy kár, hogy nem jó sört töltenek beléjük, megérdemelnék.


Karlovacko vörös és fekete, avagy világos és barna

A Heineken, a világ egyik legnagyobb sörgyárfelvásárlója megvette a Karlovacko márkát.
Is.
Erről nem akarok többet mondani, mindenki gondoljon róla amit akar.
A piros dobozos sört amikor ittam, nagyon szomjas voltam, szóval nem voltak ideálisak a tesztkörülmények. Kissé édeskésnek tűnt, de semmi extra, nem volt jó, de nem is volt rossz. A két horvát alapsör (Ozujsko/Karlovacko) közül szerintem ez a gyengébb, sőt a dizájn is romlott a régebbi kiadáshoz képest. Érdekes, hogy ugyanaz a doboz feketében mennyivel elegánsabb, mint pirosban, pedig a minta ugyanaz, nem tudom, ez a képen érzékelhető-e, de kézben fogva mindenképpen. A sör értéke nálam 45 pont.
A barna Karlovacko nem a világ legjobb barna söre, sőt nagyon messze van attól, de a nálam csúfosan leszerepelt Osijecko-nál azért mindenképpen és minden tekintetben jobb, mindazonáltal még mindig nem igazán ajánlott vétel, mert bár az látszik, hogy a marketingesek nagyon sokat dolgoztak rajta, tök jó lett a fekete doboz, ízléses, meg minden, de a termékfejlesztők még 1 kicsit termékfejleszthettek volna a sörön is, de nem tették, így a barna Karlovacko nálam csak 46 pontot ért el, olyan tizenkettő egy tucat érzésem volt, szerintem a Heineken ugyanazt a terméket egy csomó márkanév alatt adja el, na ennyit a termékfejlesztésről, ez inkább gazdasági, vagy gazdaságossági kérdés, ne is ragadjunk le a sörideológiánál.


Vukovarsko Domace 42 pont

Nem tehetek róla, nekem Vukorvárról nem a sör jut eszembe elsősorban, hanem a szerb-horvát háború, amelynek egyik jelentős epizódja Vukovár ostroma volt, amely Jugoszlávia bomlása során az egyik legnagyobb csata volt, ebben a hadműveletben a várost a szerbek elfoglalták, erre a csatára is mondhatták volna a szerbek, hogy még egy ilyen győzelem és nem marad több katonánk, persze csak átvitt értelemben, hiszen közvetve ezzel a győzelemmel kezdődött a szerb háborús vereség. A háború után Vukovár visszakerült Horvátországhoz, és a horvátok a "sört főzz, ne háborúzz" akció keretében elkészítették a Vukovarsko Domace nevű terméket, amely azonban valószínűleg soha nem fog a sörfőzés aranykönyvébe kerülni. Annyira lágy sör, hogy azt gondoltuk, talán alkoholmentes, de nem, a doboz szerint legalábbis nem. Színe halvány, viszont elég jó habja van, ezzel együtt ki is merültek a róla pozitívként megfogalmazott gondolataim. Felejthető sör, nem ajánlott vétel, vagyis akik nem annyira szeretik a határozott komlóízt, hát, nekik talán igen.


Niksicko és Brauhauser

Ezt a két sört is a 2022-es horvát utamon szereztem be.
A Niksicko azzal az 1896-os felirattal, tehát hogy azóta gyártják, a felirat szerint eredeti recept alapján, na ettől mindig kiakadok, akkora kamu, ha meg véletlenül igaz is lenne, akkor meg éppen ideje lenne változtatni a recepten, mert ez egy ócska sör, ugyan van benne némi komló is talán, de nem tudni miért nincs hab kiöntéskor, mint a normális sörökben. Ez egy 20 pontos sör, de csak mert teljes mellszélességgel felvállalja, hogy horvát.
frissítés:
Egy olvasóm figyelmeztetett, hogy a Niksicko nem is horvát sör, hanem montenegrói, és Niksic városában gyártják, onnan kapta a nevét is. Utánanéztem a neten és valóban így van. Elnézést a figyelmetlenségemért!
Ellentétben a Brauhauserrel, ami hát, hogy most horvát, vagy nem horvát, arról nem nyitnék vitát, mindenesetre nem voltak illúzióim, biztos voltam benne, hogy ez egy szar és tényleg. Ócska, sörnek nem igazán nevezhető kotyvasztmány, nincs is mit értékelni rajta, mindenki ismeri a diszkontok alsópolcos jóárasított söreit, na ez pont ilyen, ugorgyunk. De azért még pontokat is kapott, szám szerint 10-et.


Niksicko újratöltve

2023-ban barátunk jó szándékkal hozott két doboz Niksicko 1896 sört szerbiai útjáról. A Niksicko, mint már tudjuk, montenegroi sör, viszont barátunk nem tudta, hogy ez egy, bár használhatnék rá csúnyább szót is, de nem használok, szóval, hogy ez egy nem túl jó sör. Egy kicsit büdös is és szerintem a leghatározottabban kiérződik belőle a kukorica "zamata". Javaslat: ha valaki Niksicko sört lát, nagy ívben kerülje! 15 pont.


Jelen

És akkor itt egy újabb horvát sör, ami valójában szerb, csak azért kerül ide, mert a horvát utamon vettem, majd ha lesznek szerb sörök, vagyis szerb címke, akkor át fogom tenni oda, most egyelőre itt marad. A fő motívum egy szarvas és a Jelen jelentése is szarvas. De nevezhetnék Jellegtelen-nek is, mert eléggé az, vagyis mégsem, van valami enyhén kellemetlen mellékíze. Már nem tudom mennyiért vettem, de emlékszem, hogy nem volt drága, de annyit sem ért. Egy újabb gyengécske mutatvány Horvátországból.
És a szokásos marketing-bosszantmány: a felirat szerint már 1756 óta gyártják. Sajnos ennyi idő alatt sem tanultak meg sört főzni, de talán majd egyszer, sajnos jelenleg csak 25 pontot tudok adni erre a sörre.


Grif Pale Ale és az Oatmeal Stout

A 2022-es horvát teke-utamon vettem ezeket is. A Pale Ale egy IPA kóstolás sorozat (sörözet ...) keretében került terítékre és elég jól teljesített, pedig elég későn került sorra. (sörre ...) És ez ugye mindig hátrány, vagy ahogy a lovin mondják, hendikep. De simán vette az akadályt, úgy látszik a horvátok is tudnak. Ha akarnak, meg ha van aki megfizeti a minőséget, mert azért a Grif nem az olcsóbb sörök közé tartozik. A hangulatot jól feldobja a szép üveg és az egyedi címke. A Pale Ale egy igazán klasszikus és szép IPA, 72 pontra értékeltem.
Az Oatmeal Stout ha lehet, még egy fokkal jobb a maga nemében. A Grif egy mikrosörfőzde, amely kis tételekben készít friss és aromás söröket, mondják magukról.
Mottójuk: csepp ügyesség.
Meg amit még szintén, ezt a címkéről fordítottam magyarra: A Oatmeal Stout egy kiváló főzésű fekete sör, amely zabpehely hozzáadásával készült és gazdagságot meg telt ízt kölcsönöz ennek a stoutnak és ami igazán különlegessé teszi, hogy robusztus teste ellenére simának és krémesnek tűnik, a sör aromái dominálnak a pörkölt maláta és a pörkölt árpa mellett, amelyek kávéra, csokoládéra és karamellre emlékeztetnek. A krémszínű hab koronaként díszíti ez a fekete szépséget.
Az öndicséret sok esetben büdös, de itt teljesen reális képet adnak a saját sörükről, ha valamit hozzá lehet tenni, a hab nagyon durván jó. Kitöltéskor egy a kilenc arányban van jelen a pohárban és kilenc a hab! A színe is barnás és már azt is élvezet megfigyelni, hogy mennyire komótosan válik a hab sörré. Az ízről annyit, hogy utólag keserűbb, mint a megszokott barnasörök, igaz, ezt nem is nevezném annak, hiszen ez egy stout. Szóval ez egy igazán kiváló termék, 91 pontot kap a zágrábi sörgyár söre.