Belgák

Belga sör. Fogalom, mint a cseh sör, meg a német sör, meg a ...
Nagyon nehéz fogást találni rajtuk, mert tényleg kiváló termékek. De mégis, az ár. Általában rettenetesen túlárazottak, mondjuk azt, hogy pofátlanul és gyakran megindokolhatatlanul drágák is.


Leffe Blonde 50 pont

Belga apátsági sör, de mitől apátsági?  A sört 1240 óta a leffei apátság eredeti receptje alapján készítik. Ebből számomra csak annyi hihető, Leffében 1240-ben volt apátság és ott akár sört is főzhettek, esetleg. Ennyi ... Egyébként ezt is egy multi gyártja, gyárban, na ennyit az apátságosdiról. A címkén található betűk azért ízlésesnek mondható kódex-jellegűek. A sört a Borsodi importálja. Hogy egyébként milyen? Nem voltam elégedett a termékkel,  igaz, talán nem a legszerencsésebb időben kóstoltam. Van egy határozott, markáns, de jófajta komlós illata-íze, mellette viszont egy nekem kissé különös gyümölcsös mellékíze, ami miért is van? Nem tudni. Azt hiszem, ilyet sem fogok venni többet, mert egyszerűen nem felel meg az ízlésvilágomnak sem az karaktere, sem az ára.


Leffe Barna 50 pont

És ugyanaz barnában. Nincs kétség, ez is egy minőségi termék, a dizájn is ezt sugallja. De nincs benne semmi érdekes. Három  deciliter folyadékba sok mindent bele kellene sűríteni, hogy az emberfia ne csalódásként élje meg a fogyasztást, ez itt messzemenően nem sikerült. Egy kevés savanykás-édeskés íz, egy általam csak felsőerjesztésűektől ismert halvány beütéssel, ami még csak nem is illik a barnasör filinghez, hát ez nekem édeskevés. Persze, hogy ez is drága sör volt, köszi, de ilyet többet nem kérek.


Affligem Blonde 55 pont

Leértékelve vettem, mert alapáron nem vagyok hajlandó "annyit" fizetni egy belga sörért. Az biztos, hogy nem leszek Affligem-fan. Habja minimális, van egy alap édeskés malátaíze, meg egy illatos, vagy gyümölcsös karaktere, ami miatt valószínűleg sokak kedvence lehet, de nekem nem igazán jön be. A cseh vonalat sokkal inkább kedvelem.


A Chimay hármasikrek

Három szín: piros. 80 pont
Egy igazi ínyenség, teljesen puritán csomagolásban. Amilyen áron adják, soha nem vettem volna meg egyet sem, nemhogy hármat, paraszolvenciális ajándékként kaptam őket (színenként egyet persze). A piros trappista világos sörnek nevezi magát, de valójában kicsit félbarnás sörkompozíció, opálos színnel, brutális habbal, 7 %-os alkoholtartalommal és érdekes alkotóelemekkel, úgymint ivóvíz, árpamaláta, kandiscukor, búzakeményítő, sörélesztő, keserű narancshéj . Ez utóbbira magamtól nem jöttem volna rá, de talán tényleg érződik, hogy van benne. Ha ez kell egy jó sörhöz, hát legyen. Ez a termék csak alig hasonlít a hagyományos sörökre, inkább egy sörművészeti alkotás. Lelkesedésemet csupán egyvalami hűti le, az ár. Talán ennyit azért nem ér, de mégis, azt gondolom, el kell fogadni, hogy ami jó, az drága is kell, hogy legyen, mert az árazás azért mégiscsak valamiféle értékmérő.
Három szín: fehér. 80 pont
Kóstolásakor elkövettem egy hatalmas bakit, chipset ettem mellé. A chips pedig, mint tudjuk, tele van mindenféle ízfokozóval, ami miatt ezt a kiváló sört nem tudtam igazán a helyén értékelni. És még így is kijött belőle a nagyság. Ugyanazokból az alkotóelemekből készül mint a piros címkés, mégis kicsit "felsőerjesztésűbb" íze van. A habja kicsit erőtlenebb, viszont az alkoholtartalma magasabb, 8%. Egy nagyon jó sört sikerült legurítanom.
Három szín: kék 70 pont
Kitöltéskor nagyon durva hab keletkezett. kb 1/10-ed sör, a többi hab, de ez szépen elül egy idő után. Inkább félbarna színűnek mondanám. Az első kortyok kifejezetten édesnek tűntek. Majd nemcsak az elsők, az édes íz végig ott van, A magas alkoholtartalom (9%) azonnal kiszól belőle, ízben is, ha lehet ilyet mondani. Hogy miből áll pontosan, nem tudjuk, az előző kettőn fel volt tüntetve, ezen meg nem. Lehet, hogy titkos a recept? Igen, alapvetően ez is egy jó sör, sőt, nagyon is különleges, de az első kettő jobb volt. Szerintem nem feltétlenül szükséges, hogy egy sör ennyire édes legyen.


Stella Artois 49 pont

Már eleve kissé ellenségesen álltam a márkához és ezt ez az occsó sörérzetű, de azért ahhoz képest drága sör nem is tudta feloldani. Első negatívum a többször látott bugyuta reklám. Második negatívum, belga prémium sörnek nevezi magát, aztán odaadja a licencet a Borsodinak, aki legyártja a sört félig kukoricadarából Stella márkanév alatt, mi pedig, szegény kelet-európaiak el vagyunk ájulva tőle. Vagyis, ugye annyira azért nem? Mert ez kérem szépen, nem több egy közönséges tucatsörnél, kissé savanykás ízzel, ami persze megszokható, de ennél talán még az eredeti Borsodi is jobb. Nem is talán, sokkal jobb.


Gallica Premium Pils 44 pont

Az ára pont határeset volt, de megvettem. A Nagy Sörkóstolás az élvezetek mellett bizony anyagi áldozatokkal is jár és nem mindig éri meg, mint ahogy most sem. Ez egy dobozos verzió volt, amint a fenti képen is látható. A doboz maga visszafogottan elegáns, ugyan nem tudhatjuk, mit keres rajta egy ókori görög harcos sisakos feje, de nem kell mindent túlgondolni. Kiöntés után szép színt és jó habot láthattam, a kóstolásnál nehezen bírtam eldönteni, hogy kicsit édeskés a sör, vagy inkább semmilyen. Érdekes, hogy mire a a végére értem, már egészen sörszerűen keserűnek és elég telt ízűnek találtam, ezért kicsit emeltem is a pontszámon, bár nem sokat, mert ezért az árért  jóval magasabbak az elvárásaim.
frissítés 2023-ból:
Az infláció ellenére jóval alacsonyabb áron vettem mint a múltkoriban és azt hiszem, ezért a sörért ez a reális ár. Az már biztos, hogy elég keserű, viszont valamilyen kevésbé kellemes maláta íze is van, de nekem az összhatás valahogy továbbra sem igazán harmonikus, pedig igazán igyekeztem pozitívan hozzáállni a kóstoláshoz. De az 52 pontot azért most megkapta.


Gallica Opus 77 pont

Apátsági (jellegű?) belga sör, magas, 9,5 fokos alkoholtartalommal. Olyan sűrű ízzel és töménységgel, amilyet csak a belgák tudnak, vagy ők tudnak jól igazán. Igazán finom darab volt.


Delirium Tremens 60 pont

Belga sör. Alapból nem szeretem őket, talán nem is annyira a söröket nem, mint inkább a belgákat ... bár sör tekintetében is ha lehet, inkább a cseh ízek rajongója vagyok, tehát a D.T. eleve hendikeppel indul. Lássuk a hátrányokat. A palack eleve átbaszás. Kerámiának látszik pedig csak festett üveg. De legalább jól néz ki. A címke is jól néz ki, a bugyuta rózsaszínű elefánt ellenére. Nyitáskor az üvegből még az előtt kibuggyant a hab, hogy elértem volna a pohárhoz. Pedig esküszöm, nem ráztam fel! Nem tudom semmi mellé inni, mert ez nem egy ivósör. Csak magában, kortyolgatva fogyasztandó. Jó, ez lehet előny is, csak nem számomra. Nekem a sör egy kísérőital étel mellé, és ez nem az, egyáltalán. Édes. Általában nem szeretem az édes söröket. És most a jó tulajdonságok. Azért lehet érezni, hogy nem tucatsör, legalább tudom mondani, hogy megérte. De csak egyszer. És még egy jó tulajdonság, nem szól ki belőle a 8,5 %-os alkoholtartalom, ez azért valamelyest mutatja, hogy egy nagy sörről van szó. De akkor sem lesz a kedvencem, bár örülök, hogy megkóstolhattam.


Hoegaarden világos búzasör 77 pont

Ehhez a márkához emlékek kötnek, távoli emlékek. Ezelőtt az 1997-es belgiumi kirándulás alkalmával ittam Hoegaarden sört, akkoriban az a söríz egy kelet-európainak extra különlegesnek számított. Most, 2019-ben hogy is tudnám a két ízt összehasonlítani, valószínűleg a recept is változhatott, a jelenlegi trendeknek megfelelően. Hagyjuk a hagyományokra való hivatkozásokat, hogy ki, hány éve főzi ugyanazt a sört, én nem hiszek benne. Tehát ez a mostani palack egy világos, korianderrel és narancshéjdarabokkal ízesített szűretlen búzasört rejt. A búzasört szokták néha korianderrel ízesíteni, ez nem is probléma, a sörben szépen eltűnik, alig hagy nyomot. Koriandermagot persze önmagában nem fogyasztunk, aki még nem evett, kóstolja meg, csak hogy megtudja, mi az oka! Vissza a sörhöz. Jó habot ad, a sört lassan kell kortyolgatni, mert a kellemes citrusos íz nem túl sokáig marad meg a szájban. Jó kis sör, de mégiscsak búza, amit ebben a formájában nem mindenki tekint (jó) sörnek. Amúgy a német búzasörök nekem jobban bejönnek.


Hoegaarden Rosée 39 pont

Azt gondolná az amber (szóvicc akart lenni, nem elírás), hogy a rozé, az bor, de a Hoegaarden másképp gondolja, szerinte lehet sör is. Szerintem viszont ez egy Málna, a szó klasszikus értelmében. A málnán, mint gyümölcskoncentrátumon kívül van benne alma, eper, bodza, cukor, citromsav, koriander, narancshéj, mesterséges édesítőszer, ez utóbbi nem tudom miért, ha egyszer van benne cukor is, vagy fordítva, miért van benne cukor, ha mesterséges édesítőszerrel édesítik. Igen, nyomokban sört is tartalmaz, bár ezt nem nagyon lehet kiérezni belőle.
Ez az ital Málnának egészen jó, sörnek meg nem sör, itt vetődik fel a kérdés, hogyha a Hoegaarden sörként forgalmazza, akkor én miként pontozzam? Ha sörként, akkor még a 39 pont is sok érte.


Mort Subite Kriek Lambic 55 pont

Meggyel ízesített belga lambic sör. Alapból nem kedvenceim az ízesített, pláne az ilyen túlízesített sörök. Ez például inkább meggylé, bár a kortyok végén kicseng, hogy sört is tartalmaz. Kitöltéskor még inkább bizonyítja sör mivoltát, mert akkora piros habot ad, amit egy üdítő sohasem. Hiába kellemes ital, a magas árfekvése miatt le kellett pontoznom.


Mort Subite Witte Lambic 19 pont

Lambic típusú spontán erjedésű búzás sörkülönlegesség. A magyar felirat szerint. Angolul a címke elején oda van írva, hogy meglepetésszerűen apricot-ot, azaz sárgabarackot is tartalmaz. De hogy ennyit, ez azért ütött, de rendesen. Amúgy ennek tudatában is megvettem volna ...
De!
Én búzasört szerettem volna inni, ez meg egy sárgabarack-koktél, ráadásul savanyú is, búzasörre pedig egyáltalán nem emlékeztet. Sok sört kóstoltam már, de kellemetlen meglepetések tekintetében ez ott van az első ötben.


A Grimbergenek

A palackok tök ugyanolyanok, csak egy színárnyalattal különböznek egymástól, ez más gyártónál is előforduló hiba. Kicsit olyan, mintha mindegy lenne, hogy mit iszol. Elméletileg ezek is belga apátsági sörök, de sajnos közük nincs semmiféle apátsághoz, annál inkább van a dán Carlsberg nevű multihoz, ugyanis ő a tulajdonos, ez sajnos sok mindent el is mond a Grimbergenekről.
Elsőnek a Blonde-ot kóstoltam. Tipikus belga blonde, pont az a sör, amit nem nagyon szeretek. Túlságosan kiszól belőle a búzamaláta, mégsem búzasör, hiszen árpamaláta is van benne. Olyan gyümölcsössége van, mintha koriander is lenne benne, pedig a leírás szerint nincs. Amúgy koriander nem feltétlenül rossz a sörben, de az a majdnem koriander-jellegű íz, ami ebben van, az nem jó. Van benne glükózszirup, meg karamellaroma. Csak megkérdezem, minek is? Mivel egyáltalán nem teljesítette az elvárásaimat (pedig azért voltak), jól le is pontozom, tessék itt van 33 pont és még nagyvonalú voltam. Egy kis üveges drága belga apátsági sör, ha nem ízlik, miért is kapna többet?
És a Rouge-nak (magyarul Vörös) még ezt is sikerült alulmúlnia. Nem is csodálom, válogassunk egy kicsit az összetevőkből: glükózszirup, cukor, természetes aromák(!) sárgarépa-koncentrátum(!) savanyúságot szabályzó anyag: citromsav. Van benne még búza- és árpamaláta, meg komló is, csak hogy valamelyest sörre emlékeztető legyen, de az alapvető karakterét az előbbiek határozzák meg, nem a komló és nem a maláták. Ebből a sör-kotyvasztmányból nem is kérek többet, köszönöm! 25 pont.
Pár nap múlva érthetően nem túl nagy lelkesedéssel megbontottam a harmadikat, a Double-Ambrée-t is. Már előre szörnyülködtem a Grimbergeneknél szokásos hülye összetevőkön, amelyek ebben is megtalálhatóak, itt van az elmaradhatatlan glükózszirup, (valamiért nagyon ragaszkodnak hozzá), cukor, karamellaroma. Bár belga apátsági barna sörnek hívják, ez legfeljebb csak félbarna, a habja is az, de legalább van neki. Kissé édes, mégis, a három Grimbergen közül ezt találtam a legjobbnak, már szinte jó italnak minősíteném. 55 pont, de csakis a kellemes csalódás miatt.
Frissítés: A Double Ambert 2023-ban újrakóstoltam, most nem éreztem annyira édesnek, viszont a jellegzetes belgás "aroma" kicsit kiszólt belőle. Továbbra sem gondolom, hogy a Grimbergen a legjobb belga sörök közé tartozna, sőt!


A Van Steenberge hatos csomagja

Összegyűjtöttem a pénzemet, meg a vállalkozókedvemet, 2020 nyarán vásároltam egy hatpalackos kiszerelésű belga sörcsomagot a Lidlben.
Hogy olcsón-e, vagy drágán?
Minden relatív.
A palackokat tesztelhettem volna egyesével is, de jó ötletnek tűnt egy kínálkozó alkalommal megbontani mindet, ez segítette az összehasonlítást. A hat palack három márkát tartalmazott, amelyekből a Bornem Dubbel (a képen a kék címkés) és a kétféle Gulden Draak barna sör volt, a többi pedig világos. A címke alapján a Bornemek tűntek a leggyengébbnek, a Gulden Draak sörök pedig a legexkuzívabbaknak, azért a kóstolást is ebben a sorrendben végeztük. Ezek a sörök a Bornemek kivételével magas, 10,5 %-os alkoholtartalmúak, de a két Bornem is 7,2, illetve 9 %-os.
Most kellene jönni annak résznek, hogy ez a sör ilyen, a másik pedig amolyan, de nem ez jön. A kóstolás végeztével arra az egyöntetű megállapításra jutottunk, hogy ezek a sörök nem csak a palack formájában hasonlítanak egymásra, hanem minden másban is. Kicsit olyanok, mintha egy közös recept alapján készültek volna. Ezt még az sem igazán befolyásolja, hogy világos, vagy barna sörről beszélünk. Meg kell jegyeznem, hogy amit a saját leírásuk barnának nevez, az szerintem legfeljebb fél- vagy világosbarna. Vagy nevezzük ezentúl belgabarnának? Részemről egyik palack lógott ki némileg felfele a mezőnyből, a Piraat Triple Hop, de barátomnak meg pont ez nem tetszett annyira. Mondjuk ezen már meg sem lepődtem.
Vissza a közös jellemzőkre, ezek sörök nem kellően keserűek, viszont relatív édesek, kicsit túlkaremellizáltak és alulkomlózottak. Persze így harmonikusak, a belgák ilyennek készítik a sört. Lehet, hogy most alkotok egy kifejezést, desszertsörök. Stabilan jó habbal rendelkeznek, nagyon óvatosan kell tölteni, ha azt akarjuk, hogy ne képződjön hab.
Megállapítottuk, hogy ezek tényleg jó sörök, tényleg nehéz lenne beléjük kötni, vagy hibát találni bennük. Egyszeri(?) kulináris kiruccanásként megteszik, én azonban nem rajongok a belga irányvonalért, maradok továbbra is a cseh-német sörkultúra híve.
Nem fogom üvegenként pontozni őket, a csomag kap 77 pontot és ebben már az is benne van, hogy aktívan hozzájárultak a délután sikeres és kellemes eltöltéséhez, mert bizonyos alkalmakhoz nem elég a Kőbányai, vagy a Balatoni Világos ...


Belle-Vue Estra Kriek

Aztán itt van ez a 2021-ben beszivárgott belga, a Belle-Vue Extra Kriek meggyes lambic sör, amely inkább meggylé, mint sör, mert édes, mint a fene. Szép színű, magát kellető doboz, jó hab, kellemes összhatás, de hiányzik belőle a sör. 4,1 %-os alkoholtartalmával nem túl erős, inkább nőies ital, de vannak ettől jobbak, értékelésem szerint 52 pont és nem több. Belgiumban gyártják, de a Borsodi forgalmazza és mindenféle anyagot tartalmaz, a bodzalétől a koriandermagon és narancshéjon át az aceszulfám-K-ig, nem kizárva olyan klasszikus söralapanyagokat, mint a komló, az árpamaláta és a búza. 


A Steen Brugge három söre

2021 év végén a Lidlben lehetett vásárolni ezeket a belga söröket, de olyan drágán, amennyit még teszt kedvéért sem szívesen fizetnék sörökért, belga sörökért meg különösen nem. De mivel láthatólag nem nagyon fogytak, hamarosan leakciózták őket, így már az elérték azt az ár- és ingerküszöböt, amennyiért, stb.
Balról haladunk, Blonde.
Sokat nem tudunk róla, csak hogy ez egy apátsági világos sör. Ezek micsoda marketinges varázsszavak, belga, apátsági! Vakulj, paraszt ... Először ezt kóstoltam. A magyar címke szerint árpamalátát, komlót, sörélesztőt és Gruit gyógynövénykeveréket tartalmaz. A komló belga módra szokásosan alulméretezett volt, viszont hogy a Gruit gyógynövénykeverék mit takar, az rejtély, szerintem leginkább koriandermagot és citrus héját. A sör nem ivós, inkább kortyolgatós és megvan benne bizonyos belga sörökre jellemző könnyed filing. Az utóíze egyáltalán nem keserűen komlós, inkább savanykás citrusos, nagyon hosszan tartó lecsengésű, mintha nem is sört ittam volna. Ettől eltekintve ez egy jó sör, nevezzük inkább sörkülönlegességnek, még ha nem is az esetem. 60 pontot kapott és az értékelésben kivételesen nem befolyásolt az ár.
A középső egy barna.
A forgalmazó, a Belgaco, aki nagy ívben leszarja, milyen címke kerül a palackra, hiszen eszerint ez is ugyanazt tartalmazza, mint a Blonde, ami nyilvánvalóan nem lehet igaz, ugyanolyan összetevőkből nem lehet teljesen más söröket készíteni, tehát ez nyilvánvalóan hanyagság részükről, ez pedig egy ilyen drága sörnél több, mint felháborító. A belga (flamand, vagy vallon) feliratokat egyrészt nincs kedvem lefordítani, másfelől olyan apró betűkkel vannak nyomtatva, hogy még szemüvegben sem látom.
Barna sörnek kifejezetten gyenge, nemcsak szín, de íz szempontjából is. Azt nem állíthatom, hogy nem minőségi és elegáns termék, de egyszerűen semmi izgalmas nincs benne, unalmas, karekter nélküli sör. 40 pont.
Az utolsó a White Blanche, így, több nyelven. Magyarul világos búzasör.
Úgy tűnik, a Steen Brugge védjegye a Gruit gyógynövénykeverék, ebben is van, de igazából fogalmam sincs mi az, pedig a három sörnek pont ez volt (vagy lett volna) a közös nevezője. Ez egy tipikus belga búzasör, amelyet én nem nagyon szeretek, szerintem a németek búzasörből sokkal előbbre járnak. Magam sem tudom, miért adtam erre a sörre 45 pontot, talán nem is ér ennyit. Áldom az eszemet, hogy nem vettem meg első lelkesedésből méregdrágán ezt a gyűjteményt, mert nagyon nem érte volna meg. Hát, mondjuk akciósan sem, de mit meg nem tesz egy sörtesztelő a tapasztalat gyűjtéséért. 


La Trappe és Blanche Bruxelles

Ennek a két sörnek a fotója azért került egymás mellé, mert egyrészről mindkettő belga, (gondoltam én is elsőre!) másrészről egyszerre vettem őket 2022 nyarán a Pennyben. Ha e sörök netes árait nézem, hát annyit biztosan nem adtam volna értük, mint utólag ki fog derülni, nagyjából a pennys árat érték meg számomra, semmi többet.
A La Trappe holland sör, nem belga, a magyarázatot és az értékelést  Európa sörei címkénél találod.
A Blanche Bruxelles viszont biztosan belga, ez már a nevéből is kiderül, meg a címkén lévő pisilős kisfiúról, ami ugye a "manöken pis". Bár a belga sörök iránt van bizodalmam, ez a sör olyan, mintha a kisfiú pisilte volna. A habja mondjuk szép. De az íze hallatlanul gyenge, a koriander és a citrushéj kivételelével szerintem ebből mindent kispóroltak. Borzasztóan erőtlen búzasör, azért utánanéztem, másoknak mi róla a véleménye, azt a szót használják rá, hogy könnyed. Hát lehet azt is. Gyanús, hogy valami hordóalja vagy hibás eresztés, mert a címkén kiemelkedő a magyar felirat és a magyar Pennyben árusították 2022 nyarán. Olyan érzésem volt, mintha a belgák kiszórtak volna egy selejtes sört Kelet-Európába. De mivel semmiképpen nem fogható rá, hogy kellemetlen, maradjunk abban, hogy ez egy könnyed búzasör, csak így kapott rá 39 pontot.


St.Pierre belga apátsági sörök

Megfigyelésem szerint a külföldi tulajdonú keménydiszkontok alkalmanként, de rövid időre szívesen forgalmaznak egy gyártótól származó, általában három sörből álló sorozatokat. Vagy sörözeteket. Ez egy kiváló üzletpolitika, mert aki vevő EGY ilyen sörre, az hármat is meg fog venni. Mint például én a St. Pierre söröket 2023 év elején az Aldiban, pedig hát ezek a sörök nem diszkontáron voltak. Elsőnek a képen balról látható White-Blanche sört kóstoltam, ez egy felsőerjesztésű búzasör a titokzatosan hangzó Gruit fűszerkeverékkel bolondítva. A Gruitról általában nem lehet pontosan mi is, mert különböző sörfőzdék saját recepteket használnak, de általában édesköményt, csalánt, koriandert, kakukkfüvet, édesgyökeret, szegfűszeget és fahéjat tartalmazhat. Én a White-Blanche esetében a koriandert és a narancshéjat érzékeltem leginkább. A sör világos, habos és igen kellemes, eredeti belga érzettel, már aki szereti az ilyet. Én igen, ezért is kapott tőlem 90 pontot.
A másodikként kóstolt Blond-Blonde már nehezebb dió, ez egy felsőerjesztéső ALE, ami egy számomra nehezebben meghatározható kategória. Mindenesetre kevésbé különleges, mint az előbbi és bár ugyancsak Gruit-tal készül, ez nem nagyon, sőt egyáltalán nem érződik rajta. Vagy, ez egy másik Gruit, ha van ilyen. Szép és kellemes sör ez is, csak éppen kevésbé izgalmas, ezért meg kell hogy elégedjen 72 ponttal.
A harmadik a Brown-Brune volt. Az a baj a magyar ráragasztott feliratokkal, hogy teljesen igénytelenek, miként a forgalmazó Belgaco Kft által nyomtatott címke is. Eszerint a sör Gruit fűszerkeveréket tartalmaz. Ha a Gruit, mint ahogy a fentiekben írtam, bármi is lehet, akkor ez így van. De szerintem ez a "felsőerjesztésű", a Belgaco által barnának nevezett, valójában inkább félbarna sör nem. Ugyanis más források szerint inkább édesgyökér és fahéj ízesíti ezt a sört. Enyhe pörköltmalátás, még enyhébb kávé íze is van talán, és bár egy kellemes ital, ez a legkevésbé markáns a három St.Pierre közül. Hogy pontszámban is érzékeltessem, 66 pontot adok rá.


Crius Strong Blonde

A nem-lehet-tudni-melyik sörgyár készített a Lidl számára egy klasszikusnak tűnő belga sört, ez lett a Crius.
Ez elméletileg egy
"belga eredetű, enyhén fűszeres, komlós ízű világos sör enyhe keserű ízzel. Hagyományos felsőerjesztésű módszerrel készült, szűrés nélkül, palackban erjesztve. A Crius olyan, mint egy kos, erős és élénk!"
Az idézőjelek közé tett szavak a palack címkéjéről erednek. Valóban, nagyon belgás sörről van szó és ezt nem csak a palack formájáról érezhetjük. Hogy keserű lenne-e, hát nem nagyon. Fűszeres, erős és nagyon belgás, valóban. De a Piraat/Gulden Draak/Bornem sorozat bármely tagjánál szerintem gyengébb, igaz, olcsóbb is, ezért csak 64 pontot kap.


Leute Bokbier

Szintén egy Lidl által forgalmazott belga sör. A bock, bak, vagy bok sörök alapvetően Németországból származnak, a belga változat mégsem hasonlít a németre. A palack nagyon belga, az íz pedig abszolút felismerhetően belga, ez nem tudom minek köszönhető és azt főleg nem tudom, hogy miért csak kevesen próbálják utánozni, pedig nem lehetetlen, például a békésszentandrásiaknak egészen jól sikerült, például az Inspektor esetében. Magamat értékelném le, ha erre a sörre 65 pontnál kevesebbet adnék, viszont többet meg nem érdemel.


Petrus Cherry Nitro Chocolate Quad

Általában nem nagyon szeretem a gyümölcsös söröket, vagyis nem csak általában. A Petrus névre hallgató belga középbarna sörkülönlegesség egy kivétel, ezt a sört egy győri kirándulás alkalmával szereztem be egy helyi szaküzletben. Ez egy cherry és csokoládé, plusz nitro kombinációjú quad, jelentsen ez bármit is, de jó keverék. Régebben szerettem a konyakos meggyes bonbonokat, kicsit hasonlít rá ez az ízvilág, hiszen ez is tartalmaz meggyet (sűrítményt) és csokoládét is (ez nem biztos, de valószínű). A sör szekció nincs annyira elnyomva, mint más meggyes sörök esetében, ez kifejezetten előnyére válik, illetve az alkoholtartalom elég magas, 8,5 %. A nitro a nirogént jelöli, a quad, nos, az nem tudom mit. De ez egy extrán kiváló termék, 85 pontot adtam rá.


Corsendonk Christmas ALE

Keserű-édes, lágy karamellás belga apátsági barnának mondott, de inkább félbarna sör. Kellemesen tipikus stílusjegyekkel felszerelt sör, de nem igazán az én ízlésvilágom, túl lágy, én a keményebb söröket szeretem és ezt nem az alkoholfokra értem, mert annak elég kemény, 8,1 %-os. 55 pontra értékeltem.