Tűzfal
Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben. Egyikük minden nap
délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét. Az
ő ágya a kórterem egyetlen ablakához közelebb volt, mint a másik emberé. A másik
beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában, és csak a plafont bámulta. Néha
beszélgettek családról, feleségről, gyerekekről, a katonakorukról, a
nyaralásaikról, ahogy ez szokásos ilyen helyzetben. Az az ember, aki az ablaknál
feküdt, minden délután, amikor felült, azzal töltötte az időt, hogy elkezdte
közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból. A másik ágyon
fekvő embert egy idő után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották
életben, már alig várta őket, ez volt minden változatosság az életében. És az
ember azt mesélte, hogy az ablak egy kellemes, tavacskával díszített parkra
nézett. Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak
távirányítós játékhajóikkal rajta. Szerelmespárok üldögéltek a színes
virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve. Miközben az ablak melletti
beteg kimerítő részletességgel írta le a kinti világot, a másik, folyton fekvő
behunyta a szemét és maga elé képzelte a látványt. Egy meleg délutánon az ablak
melletti ember egy, a parkon átvonuló karneváli menetről beszélt. Bár folyton
fekvő ember nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte őket, a másik
érzékletes leírása alapján. A napok és hetek teltek. Egy reggel a betegeket
fürdetni készülő nővér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában,
mert az éjjel csendben elaludt örökre. Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy
kivigyék az elhunytat. Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső ágyon
fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen. A nővér szívesen segített,
kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára hagyta. Lassan, fájdalmaktól
gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy
tűzfalra néz. Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal,
hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot. A nővér elárulta, hogy
az az ember vak volt, így nem láthatta a falat sem!
- Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak
forrás: ismeretlen szerző, internet
Elérhetőség a következő címen: pungorgy kukac freemail pont hu