A szögek

Valamikor régen

Volt egyszer egy kisfiú, akinek igencsak nehéz természete volt. Egyszer aztán az apja adott neki egy zacskó szöget, hogy mindannyiszor, amikor elveszíti a türelmét, vagy veszekszik valakivel, üssön be egy-egy szöget az udvar végében lévő kerítésbe.. Az első napon 37 szöget ütött a fiú a kerítésbe. Az elkövetkezendő hetek során megtanult uralkodni magán, és a kerítésbe beütött szögek száma napról napra csökkent. Felfedezte, hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mint a szögeket beütni a kerítésbe. Végül elérkezett az a nap, amikor a fiú, egyetlen szöget sem ütött be a kerítés fájába. Ekkor megkereste az apját, és elmesélte neki, hogy ma egyetlen szöget sem kellett a kerítésbe ütnie. Ekkor az apja azt mondta neki, hogy minden nap, mikor megőrzi a nyugalmát, és nem kerül veszekedésbe senkivel sem, húzzon ki egy szöget a kerítésből. A napok teltek, és eljött az a nap, amikor a fiú közölte apjával, hogy már egy szög sincs a kerítésben! 
Ekkor az apa elkísérte a fiát a kerítéshez, és így szólt:
- Édes fiam, te igen becsületre méltóan viselkedtél, de nézd csak meg mennyi lyuk van ezen a kerítésen! Ez már sosem lesz olyan, mint azelőtt. Amikor összeveszel valakivel, vagy amikor egy gonosz dolgot mondasz neki, ugyanolyan sérüléseket hagysz benne, mint ezek itt a kerítésen. Belemárthatsz egy kést egy emberbe, majd kihúzhatod azt, de a seb örökre ott marad. Mindegy hányszor is kérsz bocsánatot, a sérülés ott marad. A szavakkal okozott seb is olyan, mint egy fizikai seb! Tiszteld saját magad, tisztelj másokat és tartsd a hátad a cselekedeteidért!

forrás: ismeretlen szerző, internet

««       »»

Elérhetőség a következő címen: pungorgy kukac freemail pont hu