A szegénységről
A szegénység nem azért baj, mert mások gazdagok, s
igazságtalanság, hogy némelyek - és csak némelyek - szegények, nem pedig
mindenki.
Bár persze igazságtalanság.
A szegénység nem azért baj, mert annak a társadalomnak a vezető szószólói, amely
a szegényeket szegényekké teszi, azt mondják, hogy a szegények azért szegények,
mert lusták, hanyagok, tehetetlenek.
Bár ez sértő ostobaság.
A szegénység nem azért baj, mert rettenetesen nehéz kikerülnie belőle valakinek,
aki belészületett, még akkor is, ha szerencsés, ügyes, szorgalmas, vastag bőrű
és természetfölöttien türelmes.
Noha pokoli dolog az, ha az igazságtalanság: végzet.
A szegénység csak ritkán következménye szándékos gonosztettnek, bár előfordul az
ilyesmi: például akkor, amikor valakit faji (vagy nemi) megkülönböztetéssel
kényszerítenek gazdaságilag és társadalmilag hátrányosabb helyzetbe, mint
amilyen különben kijutna neki, ha fehér volna vagy férfi vagy heteroszexuális.
Ez elfogadhatatlan (habár nem ritka) bűntett.
A szegénység - amelynek különféle szintjei vannak - azért olyan szörnyű, mert
mindannak a szinte kizárólagos figyelembevételére kényszerít, ami már a
gazdagságban se jó: az élet fizikai oldalára kell így koncentrálni, arra, hogy
fázunk, éhesek vagyunk, nincs módunk pihenni, nem lehetünk soha egyedül,
unatkoznunk kell vagy szégyenletes időtöltésre kényszerülünk, mert jobbra nem
telik, nem juthat nekünk vonzó partner, szelíd szó, szellem, humor, szépség,
változatosság, az öröm ezer fajtája. A testre és az élvezetre koncentrálni
kizárólagosan akkor se célszerű, ha az ember gazdag, de hát élvezet és
nélkülözés között nagy a különbség. Hajléktalanok és koldusok, segédmunkások és
éjjeliőrök többet beszélnek pénzről, árakról és áruminőségről, mint
gyárigazgatók és bankelnökök.
A szegénység beleveri a szegény ember orrát a makroökonómiába. A szegény
embernek nincs módja fölülemelkedni az érdekviszonyokon, az evésen, a fűtésen, a
világításon, a tető- és padlószigetelésen. A szegény embernek - nem úgy, mint e
sorok írójának - nem mindegy, mi megy a tévében. Neki nem lehet mindegy, mit ír
az ingyenes újság. Nem nézheti le a tülekedő, üvöltöző, magából kikelt tömeget a
bevásárlóközpontok árleszállítási tébolyai alkalmával - én se nézem le, de ez
mindegy: a középosztály lenézi az ilyet. A szegény ember nem foghatja be a fülét
a köztéri kulturális gagyi elől, ha nem akar teljesen lemondani a zenéről. A
szegény ember nem adhat más könyvet a gyermeke kezébe, mint az intellektuálisan
lezüllött iskola.
A szegény embert a viszonyok arra kényszerítik, hogy - hajlamaitól és ízlésétől
függetlenül - elbutuljon, közönséges legyen és ízléstelen, hogy ne törődhessék
egyébbel, csak a magánügyeivel. Más szóval: arra, hogy olyan legyen, mint a
társadalom, amely kiszipolyozza, tönkreteszi, gyötri, megveti, miközben belőle
él.
A szegény ember csak csúnya ruhát viselhet - turkálóból, a kínai piacról. A
szegény embernek csak csúnya bútora lehet, csúnya szőnyege, csúnya lámpája,
csúnya hamutartója, rémes színű fala vagy tapétája. A szegény ember hőellátását
a testében viseli, a szegény ember ma kövér, idomtalan. Hajának nem használ az
olcsó sampon, fogának az olcsó fogkrém, illatának az olcsó dezodor, arcbőrének
az ipari kigőzölgés és az utcai szmog. Erkölcsének nem használ a tömegkultúra,
beszédének árt a tévében nyelvtanellenesen vakogó szubhumán sztárhulladék,
képzelőerejét összerondítja a millió hangszóróból duruzsoló giccs. Gyermeke
"márkás edzőcipőért", "márkás dzsekiért", "márkás mobiltelefonért" gyilkol.
Politikai horizontját betölti a vadállati paranoia a másik szegény, a másik
falu, a másik futballcsapat és "azok" iránt, akik talán bűnösök a nyomorában és
a szellemi tönkretételében. A szegény emberhez nem hallatszik el a vigasz és az
emberszeretet szava, éppúgy külön kaszthoz tartozik, mint négyezer éve, bár ez
ma nem kötelező. Csak általános.
Próbálja meg valaki - én próbáltam naiv rendszerváltó koromban - azt mondani a
szegény embernek Kelet-Európában, hogy "demokrácia". Ha túléli az ütlegeket,
megtudhatja, mit érdemel az, aki lelkiismeretlenül csúfolkodik a
szerencsétlenekkel.
A mi társadalmunk ilyeneket mond a szegény embernek: amíg fiatal vagy, feküdj le
minél több emberrel, hisz az élet rövid. Ha vinni akarod valamire, tartsd be a
játékszabályokat. Szegd meg a szabályokat, hülye. Ha megszeged, lesittelünk. Ha
nem szeged meg, fölfordulsz éhen. Ha fölfordulsz éhen, hülye voltál. Ha
paráználkodol, romlott vagy. Ha nem paráználkodol, balek vagy. Fapina.
Szórakozz. Ne szórakozz, dolgozz keményen. Takarékoskodj. Ne takarékoskodj,
élvezz. Ha ki akarsz ebből szabadulni, tanulj. Nem tanulhatsz, előbb szerezz
pénzt. Felelőtlen vagy: túl korán álltál munkába. Kérjél segélyt: élősdi vagy.
Ne kérj segélyt: nem tudsz élni a lehetőségeiddel. Vándorolj ki: hazátlan vagy.
Ne vándorolj ki: élhetetlen vagy. Élire rakod a garast: anyagias vagy, önző,
fukar. Kisegítesz másokat: a családod kárára szórod a pénzt.
Töltsél ki űrlapokat. Szerezd meg az információkat az interneten, görnyedj,
vakoskodj éjjel-nappal, hátha adódik valami. Pályázzál. Menj el a hivatalba.
Jegyeztesd be. Írasd át. Kérelmezzél kedvezőbbet. Kérjél hosszabb határidőt.
Kérjél részletfizetési engedményt. Kérjél méltányosságot. Kérelmezd, hogy
tekintsenek el az önrésztől. Vedd föl a kapcsolatot az illetékessel.
Tanulmányozd ki, hol lehet ingyen tanácsot kapni. Hallgasd a szolgáltató
rádióműsorokat. Töltsd le az új szabályzatot. Szerezd meg azt a fokozatot.
Szerezd meg azt a szakképesítést. Kérjél átképzési segélyt. Kérjél fizetési
haladékot. Kérjél engedélyt. Figyelj, hátha hallasz olcsó vagy ingyenes táborról
a gyereknek. Keresd meg az ügyintézőt. Menj el az ügyfélszolgálatra. Menjél
tanfolyamra, amelyen elsajátíthatod, hogyan teszel majd jó benyomást a
káderesre, azaz HR-menedzserre. Menj el pályázatírói tanfolyamra. Menj el
fölvételielbeszélgetéssiker-tanfolyamra. Váltsd ki a vállalkozói engedélyt.
Tanulmányozd a kedvezőbb adómegoldásokat. Vannak jótékonysági egyesületek. Van
jogsegélyszolgálat. Van olcsó, csempészett fájdalomcsillapító. Van lejárt
gyógyszer. Van lejárt élelmiszer. Van csempészett cigaretta. Van feketén árult
kannás bor. Légy élelmes. Töltsd evvel az életedet. Spórolj meg háromszáz
forintot. Vegyél akciós kávét. Vegyél akciós könyvet. Vegyél akciós cédét.
Vegyél csíkos műanyag zoknit az utcai árustól. Ne fűts minden szobát. Égess
negyvenes izzót.
Csak egyet ne tegyél: soha ne emeld föl a tekintetedet.
Mindig nézd a szürkésbarna sarat. Nézd a másik cipőorrát a buszon. A csikket a
járdaszegély mellett. A töredezett utcakövet. Olvasd az ingyenes reklámújságot
az elérhetetlen cuccról, mintha sajtó lenne. Fészkeld be magad az évtizede nem
tisztított kabátod szagába. Ne javíttasd meg a törött kerítést, tartsál harci
kutyát, hátha végre valaki félni fog tőled. Szeresd a kutyádat, más úgyse szeret
viszont. Tegyél bizalmas vallomásokat ismeretlen útitársaidnak a zónázó vonaton,
mondj el nekik mindent az aljas rokonaidról. A beteg, telhetetlen, hisztérikus
anyádról. Az egyre több pénzt követelő fiadról. Az idióta, korrupt főnöködről. A
cigány szomszédról. A pimasz román bevándorlóról, neve: Etele. A csaló vietnami
árusról a piacon. A nőről, aki rosszul lett az Auchanban. A nőről, akit
rajtakaptak a Tescóban. A pasasról, aki artikulátlanul üvöltözött a Media
Marktban. A másik pasasról, aki leborított mindent a pultról a Lidlben. A
járatritkításról. Ezekről, akik miatt ilyen lassan jár a villamospótló. A
hülyékről a négyes metrójukkal. Akik mindent ellopnak. Vagy ha nem is... -
teljesen mindegy, nem igaz?
Aztán szavazzál. Azokra, akik csak újságot olvasnak az ülésteremben, és mindent
megszavaznak, amit a főnökük mond. Vagy szavazzál a többiekre. Akik csak újságot
olvasnak az ülésteremben, és semmit nem szavaznak meg, amit a főnökük nem akar.
Gyújtsd föl az autókat. Verd agyon, aki fölgyújtja az autókat. Verd agyon
azokat, akik agyonverték őket. Oda se nézz. Ne foglalkozz vele. Szórakozzanak az
édesanyjukkal.
És mindeközben te jártál Petrarcával a Mont Ventoux-n.
Hajlott vagy, borostás, köhögsz. Táskádban kenőmájas.
Mindez elmúlik majd. Megjön a HÉV.
Tamás Gáspár Miklós
Forrás: Népszava, 2008. január 12.
Elérhetőség a következő címen: pungorgy kukac freemail pont hu